A vállalkozások adója negyven százalékkal nőtt két év alatt

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A kormány kétéves kormányzás után eljutott arra a pontra, hogy befejezze az adórendszer átalakítását. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt héten egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a kormány tervei szerint az új adókkal az államháztartás hiánya tartósan a GDP három százaléka alatt maradhat − vagyis véglegesen kikerülhet az unió túlzottdeficit-eljárása alól. További adóemelések − különösen a jövedelem típusú adóknál − nem lehetségesek, innen már csak az adócsökkentés felé vezet az út − tette hozzá az adópolitikáért is felelős gazdasági miniszter. A három új adóval és számos különadó megszüntetésével Matolcsy számításai szerint 2013-ban 51-re csökken az adók száma.

Kétéves kormányzás után − a ciklus félidejében − érdemes látleletet venni, hogy miként alakult a kormány adópolitikája. Előrebocsátandó, hogy a gazdasági környezet korántsem játszott a kormány kezére, hogy az általa elképzelt ideális adórendszert kiépítse. 2010-ben az új kormány szavakban készen állt a kormányzásra − ám mint utólag kiderült, ezen a területen sem voltak programszerűen kidolgozott elképzelései, így a kormány első hónapja ezen a területen is a rögtönzések jegyében telt el: hiánycél tartása érdekében bevezették az ágazati különadókat, megemelték a bankadót, cserébe a személyi jövedelemadó mértékét jelentősen csökkentették és bevezették a kedvezményes társasági adókulcsot.

Ezt tükrözi a 2009-es tényleges és az idei költségvetés tervezett számainak összehasonlítása is: a lakosságtól érkezett bevételek 17 százalékkal csökkentek, míg a fogyasztáshoz kapcsolt adók 19 százalékkal emelkedtek, de legrosszabbul a cégek jártak, az ő adóterhelésük − a folyamatosan stagnáló-romló gazdasági környezeteben − 38 százalékkal emelkedtek, miközben a költségvetés összes bevétele ezen időszak alatt közel 14 százalékkal nőtt. (A bázisévnek értelemszerűen 2009-et tekintjük, ugyanis 2010 részint társbérletben telt el, másfelől akkor már az új kormány jelentős adóintézkedésekről döntött, ami meghatározta a 2010-es gazdálkodási és költségvetési környezetet.)

Az adóváltozások nyertesének egyértelműen a lakosság tűnik, amelynek adóterhelése nominálisan 17 százalékkal csökkent − vagyis az idén 340 milliárd forinttal kevesebb szja-t és illetéket fizet, mint három évvel korábban. Ugyanakkor nem lehet elfeledkezni arról, hogy az szja-törvény differenciáltan érintette a lakosságot: az egykulcsos, 16 százalékos adó bevezetésével jelentősen csökkent a magas jövedelmek adóterhe, ugyanakkor az átlag alatti jövedelmeknél nőtt az adóteher az adójóváírás kivezetésével. Az szja-átalakítások legnagyobb haszonélvezői a gyermekes − különösen a három vagy több gyermekes − családok, ugyanis az ő adókedvezményük jelentősen nőtt − így akár havi millió forintos jövedelmük után sem kell adót fizetni −, köszönhetően az érvényesíthető gyermekkedvezménynek.

A lakosság tehát nyertes pozícióban lenne, ha eközben a fogyasztás adóztatása nem nőtt volna. Mégpedig a költségvetés fogyasztási adóbevételei a három év alatt az szja-kedvezmények mértékét jelentősen meghaladóan nőttek − ami nem a kormány által remélt fogyasztásösztönző politikának, hanem a világon legmagasabb (27 százalékos) fogyasztási adónak és új adóknak (pl. chipsadó) köszönhető. A költségvetés áfabevétele − a vizsgált három évben − a negyedével nőtt, mindezt folyamatosan csökkenő fogyasztás mellett. A válság egyik lenyomata, hogy a költségvetés egykor jelentős bevételének számító, autókra kivetendő regisztrációs adó már marginális adóvá olvadt. Míg 2008-ban közel százmilliárd forintos bevétele származott ezen adóból a költségvetésnek, mára ez 14 milliárd forintra csökkent.

A lakosság egészét tekintve láthatóan nem járt jobban az új adórendszerrel − ami a romló gazdasági környezetben érthető is, bár ezen belül a különböző jövedelmű rétegek egyéni helyzete az átlaghoz képet akár javulhatott is. Eközben a cégek adóterhelése jól láthatóan nőtt, bár a kormány gazdaságpolitikája próbálta a terhek nagyobb részét a multinacionális cégekre rakni. A Gyurcsány-kormány 2006-ban a költségvetés kiegyensúlyozására vezette be a négyszázalékos társasági különadót szektorsemlegesen − ebből 2009-ben közel 160 milliárd forint bevétele származott az államnak. 2010-től azonban bevezette a kormány a 10 százalékos adókulcsot a kkv-k számára, az adórendszerből kieső jövedelmeket pedig az ágazati különadókkal pótolta − így a bankadóval, az energiaszolgáltatók, a kereskedelmi cégek és a távközlési cégek különadójával.

Ezenfelül mint látható − nem utolsósorban az idei emelés következtében −, nőtt a mikrovállalkozások adóterhelése is, hisz az evabevételek már harmadával magasabbak lesznek, mint voltak 2009-ben. Ráadásul az eva várhatóan búcsúzik az idén; a megszüntetését a kormány tavaly is kezdeményezte, ám akkor végül engedett. A kormányzati nyilatkozatokból kitetszik, hogy az eva 2013-tól vélhetően megszűnik − ám ez csak az őszi adócsomagból derül ki. A cégadók közül még látványosan növekedett a bányajáradék, amely az olaj magas világpiaci árára vezethető vissza, e bevétel jelentős része ugyanis a hazai kitermelésű földgázból származik.