Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A piaci konszenzus éves szinten a KSH által pénteken közzétett 5,7 százalékosnál jóval alacsonyabb, 5,5−5,4 százalék körüli pénzromlást várt áprilisra (lapunk konszenzusa 5,5 százalék volt, vagyis megegyezett a márciusi adattal). A szakértők szerint ezek után elképzelhető, hogy szűkülni fog a jegybank mozgástere a kamatcsökkentésre − már nemcsak az IMF-hitelmegállapodás lezárását, hanem egy tartósabb forinterősödést is meg kell várnia a Monetáris Tanácsnak, hogy középtávú inflációs célja ne kerüljön veszélybe.
A meglepetést elsősorban a dohányáruk és az egyéb cikkek árai okozták − mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A maginfláció 5,1 százalékra emelkedett, ugyanakkor a drágulást nagymértékben az adóváltozások okozzák, azokat kiszűrve az infláció 3,5 százalék lett volna − tette hozzá.
A következő hónapokban 5,5-5,7 százalék körüli inflációt vár Suppan, aki szerint mérsékelheti az inflációs pályát, hogy májusban jelentősen estek az üzemanyagárak. Az elemző úgy látja, a közelmúltban bejelentett új adók ugyan növelik az árindexet, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozhatja a forint erősödése, illetve a továbbra is igen gyenge belső kereslet. Ezek hatására szeptemberre 6 százalék közelébe emelkedhet az infláció, majd bázishatások miatt decemberre 5 százalék közelébe, a jövő év közepéig pedig fokozatosan 3,5 százalékra csökkenhet. Az MNB ez esetben csak akkor csökkentheti az alapkamatot, ha az IMF-tárgyalások lezárása után nemcsak az országkockázat mérséklődik jelentős mértékben, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik.
Ennél magasabb inflációs pályára számít Gárgyán Eszter, a Citi makroelemzője, aki szerint a nyári hónapokban 6 százalék körül fog tetőzni a pálya és csak a negyedik negyedévben mérséklődhet 5,3 százalékos szint közelébe. A legutóbb bevezetett adómódosításokról az elemző azt mondta, hogy az érintett társaságok képesek lesznek a terhelést részben áthárítani a fogyasztókra, ezért a Citi 3,9 százalékra emelte a 2013-ra vonatkozó inflációs várakozását, míg a 3 százalékos célt leghamarabb 2014 elején látja elérhetőnek.
Gárgyán úgy véli, hogy leghamarabb szeptember-október táján kezdheti el az MNB a kamatcsökkentést, amikor tisztábban látszik, hogy az inflációs cél 5−8 hónapos időhorizonton elérhetővé válik-e, illetve az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban is több lesz a konkrétum. Így az alapkamat az év végéig 6 százalékra süllyedhet, míg 2013-ban további 50 bázispontos vágásra nyílhat tér.
Ennél pesszimistábban látja a kamatpályát Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója, aki szerint az MNB az idén már nem lesz képes a kamatcsökkentésre. A szakember arra számít, hogy a következő hónapokban némi mérséklődést hozhat az üzemanyagok árának mérséklődése, valamint a forint erősödése, hosszú távon azonban a második Széll Kálmán terv befolyásolhatja az infláció alakulását. A tervezett adóemelések hatására 2013-ban mintegy 0,3−0,5 százalékponttal növekedhetnek a fogyasztói árak, így az MNB júniusban publikált inflációs jelentésében várhatóan már megemeli prognózisát, ami megkötheti a Monetáris Tanács kezét.
Egyedül az MKB prognózisával egyezett meg az áprilisi inflációs adat, és mint Kondrát Zsolt makroelemző kiemelte: a részleteket tekintve sem volt komolyabb meglepetés. Példaként említi, hogy korábban már látszott: a közösségi közlekedésben elkerülhetetlenné vált az első negyedévben elmaradt áremelés, ami most megtörtént. A következő hónapokban 6 százalék körüli inflációt vár Kondrát, amely év végére 5 százalék köré csökkenhet, így az átlagos infláció 5,7 százalék lehet az idén. Az elemző negatív forgatókönyve szerint az IMF-tárgyalások esetleges elakadása kétségeket ébreszthet a kormány megállapodási szándékát illetően, komoly volatilitást kiváltva a hazai piacon, ami ismét felvetné a kamatemelés szükségességét.
