Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU bő két hete adott zöld utat a magyar kormánnyal folytatandó IMF/EU-hiteltárgyalásoknak, ennek ellenére az elmúlt hetekben nem közeledtek az álláspontok. A Valutaalap továbbra is a jegybanktörvény módosításához köti a tárgyalások elindítását. A MNB-törvény és az alaptörvény módosításáról kedden tárgyalt a parlament, ám a Matolcsy György által beterjesztett javaslatok nem minden pontjukban felelnek meg az uniós elvárásoknak, így azok inkább akadályát jelentik a hiteltárgyalásoknak.
A kormány az országgyűlés előtt levő javaslatával kivenné az alaptörvény ideiglenes szabályai közül azt a passzust, amely lehetővé tenné a pénzügyi felügyelet és a jegybank összevonását, így ez a kérdés a jövőben már nem terhelné a kapcsolatokat. Az Európai Bizottság szintén bírálta az amúgy évtizedek óta meglévő szabályt, mely szerint a monetáris tanács ülésein a kormány képviselője is részt vehet. Bő húsz éve a pénzügyminisztérium mindig képviseltette magát a tanács ülésein − igaz, nem szavazati, hanem tanácskozási joggal −, ám most ezt is törölni kellene a jegybanktörvényből.
A ház előtt levő Matolcsy-féle törvényjavaslatban viszont gondot okoz, hogy a javaslat kihúzná a törvényből a monetáris tanács (MT) tagjainak felmentési szabályozását. Ez megoldható lenne, hiszen ezeket a kérdéseket tartalmazza az EU alapokmánya, ugyanakkor a törvényből azt is kivennék, hogy ki menthetné fel az MT-tagokat, így a tagok jogállása a levegőben lógna, ugyanis ezt a törvény más pontjai sehol nem említik. Ezért az ECB, az Európai Bizottság és az MNB is kérte a kormánytól e szabály megtartását − eddig eredménytelenül.
Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke azonban olyan módosító javaslatot terjesztett elő a kormány jegybanktörvény-módosításához, amely feloldja a feszültséget a kormány javaslata és az uniós elvárások között. Így a törvény a jövőben kimondaná, hogy a monetáris tanács tagjait − speciális esetekben, amikor azok nem képesek tartósan feladatuk ellátásra − az Országgyűlés menthetné fel. A tanács belső tagjainak − az MNB elnöke és két alelnöke, akik a kinevezésüket a köztársasági elnöktől kapták − felmentéséről is az elnök dönt.
A jegybanktörvényről két hét múlva szavaz a parlament − így az május végén léphet hatályba, vagyis a hiteltárgyalások elvileg leghamarabb júniusban kezdődhetnének.
