BUX 135138.83 -0,56 %
OTP 42440 -0,75 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Bizonytalan az alapítványi iskolák finanszírozása

Egyelőre nem tisztázott, hogyan és milyen mértékben finanszírozza az állam az alapítványi és magániskolákat. Az intézmények jelenleg nem képesek költségeik 40-50 százalékát fedezni a tandíjakból.

2012. április 23. hétfő, 00:00

Egyelőre nem ismert, hogy az állam miként szabályozza majd az alapítványi iskolák finanszírozását, ez a köznevelési és a szakképzési törvényhez kapcsolódó rendeletekből derülhet ki − mondta a Napi Gazdaságnak Sipos Péter, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöke.

Jelenleg körülbelül 800 alapítványi iskola működik az országban, ezek közül azonban csak 120-130 iskoláról rendelkezik adatokkal az AME, az államtól teljes mértékben független magániskolákról nincsenek pontos információk. Az alapítványi iskolák legnagyobb része a középszintű oktatásban vállal szerepet, az elitképzés és hátránykompenzáció terén is az államtól vesznek át feladatokat. Az előzetes felvételi adatok szerint a hátránykompenzációt és a speciális képzést nyújtó alapítványi iskolák iránt is jelentősen nőtt idén a kereslet az előzetes felvételi adatok szerint.

Az ilyen intézmények többsége nem kér tandíjat, mivel ma Magyarországon, főleg vidéken, nincs fizetőképes kereslet. Azokban az iskolákban, ahol fizetni kell, a tandíj általában nem haladja meg az évi 100 ezer forintot, de néhány intézményben 300-400 ezer, illetve több millió forintot is elkérhetnek. Az intézmények a fizetőképes kereslet hiánya miatt nem önfenntartók, és bár lapunkat a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) és az AME is arról tájékoztatta, hogy a tanulólétszám alapján kapott állami normatíva megegyezik a még önkormányzati fenntartású iskolákéval, ez csak a költségek 50-60 százalékát fedezi. Az önkormányzati iskoláknál ezt az összeget a helyhatóság saját forrásaiból pótolja ki, az alapítványi intézményeknek azonban pályázatokon kell kiegészíteniük a normatívát.

A finanszírozás bizonytalanságához a közoktatási reform mellett hozzájárul az is, hogy a jövő évi fenntartáshoz szükséges pályázatokat még nem írta ki a Nefmi − erre legkorábban nyáron kerülhet sor. Uniós források pedig évek óta nem érhetők el erre a célra. Pozitív változás, hogy a tárca tavaly óta támogatást nyújt a nem állami fenntartású iskoláknak a pedagógusok bérére és az ahhoz kapcsolódó járulékokra, ez azonban Sipos szerint a speciális feladatokat ellátó intézményeknek nem elegendő.

Ámon Kata
Ámon Kata

Ez is érdekelhet