A kormány változatlanul számol egy üzleti alapon működő, Budapest-központú légitársaság létrehozásának lehetőségével − mondta a Malév pénteki leállását követő sajtótájékoztatón Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára. Ez azonban már csak zöldmezős beruházás keretében jöhetne létre, és a befektetőkön múlik, hogy ebben milyen piaci lehetőséget látnak. Vagyis azt kell vizsgálni, hol maradt mozgástér egy esetleges új szereplő számára. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy ebben szerepe lehetne-e az államnak, de Völner nem zárta ki ennek lehetőségét − az is a befektetőktől függ, hogy mekkora állami szerepvállalásra lenne szükség.
Más szakemberek, köztük a lapunknak nyilatkozó Hardy Mihály, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető Budapest Airport (BA) Zrt. szóvivője szerint kicsi az esélye annak, hogy rövid időn belül megjelenik az új légitársaság. Ezt támasztja alá Völner kijelentése is, amivel felhívta a figyelmet: egy új légitársaságnak gépekre van szüksége, aztán pedig a hatóság engedélyére, aminek a megszerzése hónapokat is igénybe vehet. Az igazán borúlátó vélemények szerint a piac mérete miatt nem is lenne életképes egy hagyományos légitársaság Magyarországon.
Még nem számolták ki, mekkora bevételkiesést jelent a BA-nak a Malév leállása − mondta el lapunknak Hardy Mihály −, mindenesetre a magyar légitársaság adta a ferihegyi reptér mintegy 9 milliós utasforgalmának 36 százalékát. Völner szerint előfordulhat, hogy a légitársaságok piacszerzése nyomán a következő egy évben nem csökken a budapesti forgalom; ha mégis, akkor az ezzel kapcsolatos kérdéseket a BA-val kell rendezni, s elképzelhető, hogy ennek során eltérnek a nézetek − fogalmazott az államtitkár. (Feltehetően arra utalt, hogy a BA privatizációs szerződésében szerepel valamiféle forgalmi garancia a Malév részéről, bár ennek részleteiről senki nem árult el semmit − a szerk.) A Malév helyzetéről szóló, a fejlesztési minisztérium által készített fehér könyv szerint \"a Malév a BA Zrt.-nek évente 15 milliárd forintot fizet ki légi közlekedési bevételek, kiskereskedelmi bérlet jogcímen. A Malév hiányában ennek jelentős része kieshet a reptér üzemeltetőjének költségvetéséből, a BA privatizációs szerződése szerint akár annak ellehetetlenülését is eredményezhetné. Az állam számára így hozzávetőleg 1,5 milliárd euró, azaz 450 milliárd forint azonnali összegű fizetési kötelezettség keletkezne\". Emellett − szintén a fehér könyv szerint − a Malév biztosítja a HungaroControl éves árbevételének 10 százalékát, amely 2010-ben 2,5 milliárd forint volt. Ha a Malév kikerülne a HungaroControl − vagyis a légiforgalmi szolgálat − partnerei közül, akkor vagy az államnak kellene pótolnia a kieső eredményt, vagy jelentősen megdrágulnának a cég szolgáltatásai.
