A kormány egyetlen újítása sem jött be igazán a piacnak az adórendszer átalakításával kapcsolatban − sommázható az IMF Magyarországról szóló jelentésének ide vonatkozó passzusa. Összességében az ország a régióhoz képest eltérő megoldásaival erős lemaradást produkált mind növekedési potenciálban, mind versenyképességben. Ebben része volt az áfaemelésnek, a válságadóknak és az egykulcsos szja-rendszernek egyaránt. A gond nem elsősorban az egykulcsos szja-rendszer, jóllehet a Valutaalap szerint sem kellően végiggondolt az átalakítás. A kritika lényege nem az adórendszer lineáris vagy progresszív jellegére irányul. A probléma az időzítéssel volt, s azzal, hogy az átalakítás révén irreálisan nőtt a minimálbér összege, s az átlagbért, illetve az az alatti szintet jócskán terhelte a módosítás. Az adójóváírás egylépcsős kivezetése egyes jövedelmeknél megdobta a terhelést, ami egy recessziós időszakban nem szerencsés. A munkaerőpiac élénkítésével pedig egyenesen ellentétes hatású. A kompenzáció ráadásul bonyolult és jelentősen növeli a munkáltatók adminisztrációs kötelezettségeit is. Mindezek alapaján az IMF azt javasolja, hogy a rendszer egyes részeit gondolja újra a kormány. Kérdés, mi lesz az újragondolás eredménye.
Az adóterhelés idén jelentősen emelkedett 2011-hez képest: akkor 36 százalék alá csúszott a GDP-arányos teljes elvonás, ám idén 38 százalékra nő. Ennek jelentős része a béreket terhelő elvonásban mutatkozik meg, hiszen a terheléshez emellett csak az áfaemelés tesz hozzá. Különösen szembetűnő az szja terhelésének változása: 2008 óta folyamatosan csökken az elvonás mértéke, GDP-arányosan számolva 7,7 százalékról tavaly 4,9 százalékra mérséklődött, az idén azonban 5,2 százalékra nő.
Ennek hátterében a különadók be- majd részbeli kivezetése, a sávhatárok kitolása, végül pedig a felső kulcs eltörlése áll. Míg 2008 és 2011 között a módosítások a magasabb jövedelmeknél jelentkeztek elsősorban − az adójóváírás tologatását ide nem értve −, s jutott el a terhelés a 4,9 százalékos szintre, az idei emelkedést az alacsony jövedelműek hozzák össze. Valójában ez a jelenség az, ami miatt a Valutaalap megorrolt az egykulcsos adó miatt.
| (a GDP százalékában) | ||||||
| 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | |
| Fogyasztást terhelő adók | 26,3 | 26,3 | 26,6 | 25,4 | 22,6 | 25,0 |
| − ebből áfa | 15,9 | 15,6 | 16,6 | 16,9 | 15,9 | 17,8 |
| Bevételt terhelő adók | 10,4 | 10,6 | 10,0 | 8,5 | 6,7 | 7,1 |
| − ebből szja | 7,3 | 7,7 | 7,4 | 6,5 | 4,9 | 5,2 |
| − társaságokat terhelő | 2,8 | 2,6 | 2,3 | 1,2 | 1,1 | 1,1 |
| − tőkét terhelő | 0,1 | 0,1 | 0,1 | 0,5 | 0,5 | 0,5 |
| Társadalombiztosítás terhe | 13,9 | 13,8 | 13,3 | 12,1 | 13,1 | 13,0 |
| Teljes adóelvonás | 40,2 | 40,1 | 39,9 | 37,5 | 35,7 | 38,0 |
| Forrás: imf |
