Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az euró/forint újabb történelmi rekordot ért el csütörtökön, miközben Fellegi Tamás, az IMF-tárgyalódelegáció vezetője nyilatkozatában igyekezett megnyugtatni a piacot. Magyarországnak szüksége van a megállapodásra és ennek érdekében előfeltételek nélkül kész a kormány tárgyalni − mondta a tárca nélküli miniszter, hozzátéve, hogy a szükséges előrehaladás érdekében kompromisszumra van szükség. A jelenlegi cél az elővigyázatossági típusú készenléti hitelmegállapodás (P-SBA), amely szerkezetében a hagyományos (azaz a legszigorúbb feltételekkel rendelkező) SBA-val egyezik meg, de ez csak szükség esetén hívható le, azaz egy fokkal nagyobb elköteleződést jelent az adott állam részéről, hogy a piacról kívánja magát finanszírozni. (Korábban a kormány még a kedvezőbb feltételek mellett megszerezhető elővigyázatossági hitelkeretet − PLL − kívánta igénybe venni.)
A bejelentésre szükség volt, mivel a nap − az egy nappal korábbi forintzuhanás után − eleve baljósan kezdődött: egyrészt Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője közölte, hogy szemben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményével, január 18-án az IMF napirendjén nem a magyar hitelfelvétel kérdése szerepel, hanem a novemberben elvégzett éves felülvizsgálatot és a program utáni megfigyelésről készült jelentést értékelik. Másrészt a Wall Street Journalben Olvier Bailly, az Európai Bizottság (EB) ügyeletes szóvivője úgy nyilatkozott, a magyar miniszterelnök biztos abban, hogy a nemzetközi szervezetek majd fizetnek, ám a megállapodástól remélt eurómilliárdokat csak akkor kapja meg az ország, ha változtat a kifogásolt törvényeken.
Az EB elnöke, José Manuel Barroso többek között a pénzügyi stabilitási törvény és az új jegybanktörvény visszavonását kérte decemberben a kormánytól, hiába. Most első körben Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szólalt meg: az új jegybanktörvényt nem vonják vissza, de hajlandóak módosítani azt, figyelembe véve az EU egyes javaslatait. Az MNB−PSZÁF-összevonás lehetőségét a kormány nem vetette el, de vállalta, hogy a jelenlegi jegybankelnök, Simor András mandátuma alatt azt nem valósítják meg − tette hozzá Lázár. Ezt követően pedig Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tette közzé tegnap Mario Draghi ECB-elnöknek írt levelét, amelyben kiállt a jegybanktörvény, ezen belül a monetáris tanács bővítése és az MNB-alelnökök számának növelése mellett.
Egyértelműen a kormány térfelén pattog most a labda. A tárgyalásokat csak az tudná felgyorsítani, ha letesznek valamit az asztalra, és nem csak ígérnek valamit − mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A jegybanktörvénnyel eljátszották a bizalmat. Az elmúlt időszakban a kormány igyekezett, amennyire csak lehetett, bővíteni a mozgásterén, a kérdés az volt, hogy a piac ezt meddig és milyen mértékben tolerálja. Most viszont olyan szintekre került a forintárfolyam és az állampapírok hozama, hogy muszáj változtatni az eddigi magatartáson − tette hozzá Jobbágy Sándor, a CIB Bank közgazdásza.
Kizárt, hogy Fellegi bejelentésével gazdaságpolitikai fordulat történt volna. Amíg nem írja alá a kormány az EU/IMF-megállapodást, addig egy szavukat sem hiszem − mondta lapunknak egy név nélkül nyilatkozó devizapiaci kereskedő. Magyarország már elzavarta az IMF-et, majd Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, kizárt, hogy pont most történt volna változás. Ezzel a forgatókönyvvel már akkor lehetett számolni, amikor kitalálták a jegybanktörvényt és a mellette elfogadott többi vitatott javaslatot. Már akkor lehetett látni, hogy a forint elmegy az euróval szemben 320-ig, és akkor majd Fellegi óvatosabban beszél. Valószínűleg van egy forgatókönyv 330-ra is − tette hozzá a szakember.
A megállapodás fő kockázatát most az EB jelenti, mivel bekeményített és szigorúbbá vált az elmúlt hetek eseményei miatt − véli Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Nehezebb lesz vele dűlőre jutni, vélhetőleg az igények is magasabbak lesznek. A kormánynak azonban figyelembe kell vennie, hogy az EU/IMF-szerződés megkötése − azon túl, hogy elkerülhetetlen − olcsó és kiszámítható forrást hoz az országnak. Jelenleg a forintban és devizában denominált hitelekért egyaránt két számjegyű hozamot várnak, ezzel szemben egy biztos, 3-4 százalékos hitel válhatna elérhetővé. Ugyan a forint gyengülése tegnap megállt, érdemi korrekció csak akkor lesz, amikor lényegi előrelépések történnek majd az EU/IMF-párossal.
