Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az idei év egyik fő kérdése Magyarországon, hogy miként alakulnak az EU/IMF-tárgyalások, milyen típusú hitelt vesz fel Magyarország, és mekkora értékben (10-15 milliárd eurós hitelcsomagról beszélt december elején a Citigroup, kormányközeli forrásokra hivatkozva). Ehhez képest nagy bizonytalanság övezi a menetrendet. A december közepi állapotok szerint január közepéig az dőlt volna el, hogy az IMF és az EU tárgyalódelegációi milyen mandátumot kapnak Brüsszeltől és Washingtontól. Ezután lehet szó a konkrét hitel formájáról, nagyságáról − mondta parlamenti meghallgatásán Fellegi Tamás, a tárgyalóbizottságot vezető tárca nélküli miniszter. A nemzetközi delegáció azonban a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezet miatt félbeszakította az informális előkészítő tárgyalásokat és megindult a levélváltás José Manuel Barroso EB-elnök, illetve Orbán Viktor kormányfő között.
Fellegi január 11-én utazik Washingtonba, hogy informális egyeztetéseket folytasson az IMF Magyarországért felelős szakembereivel, továbbá Christine Lagarde-dal, a Valutaalap vezérigazgatójával és az Igazgatóság más tagjaival − mondta a miniszter sajtóosztálya. Ez azt is jelenti, hogy a hivatalos tárgyalások még tovább tolódnak. Az idő azonban szorít, mert kérdéses, hogy Magyarország tényleg képes lesz-e tavasszal finanszírozni magát. Máig vannak elemzők, akik úgy vélik, hogy Magyarország időhúzásra játszik és valójában nem is akar megegyezni az EU/IMF párossal. A hosszú lejáratú állampapírok hozama azonban a másodlagos piacon már 10 százalék fölé ugrott és tavasszal egy nagy mennyiség jár le, amelyek refinanszírozása nem lehetetlen, de ilyen szinten nem érné meg az ÁKK-nak.
