Egy negyedév alatt egymilliárd euróval finanszíroztuk a világot

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Újabb rekordot döntött a magyar gazdaság nettó finanszírozási képessége a külfölddel szemben − derült ki a csütörtökön publikált MNB-adatokból. Az idei harmadik negyedévben − szezonálisan kiigazított adatok alapján − 916 millió euróra duzzadt, ez a GDP 3,5 százalékával egyenértékű. Bár a folyó fizetési mérleg most is masszívan pluszban volt, az eredmény elsősorban az egyre intenzívebb EU-s pénzek beáramlásának köszönhető. Az így beáramlott nettó 876 millió eurós szint csak 10 millió euróval marad el a 2010 első félévében mért rekordösszegtől.

Pusztán a folyó fizetési mérleg 340 millió eurós szintje az elmúlt két évhez viszonyítva átlagosnak tekinthető, a magyarországi folyamatokat azonban a tartósan mínuszos egyenlegek jellemezték a korábbi években − és ha egyszer véget ér a válság, ismét ez lesz a jellemző −, azaz ki lehet jelenteni, hogy erőteljes volt az eredmény.

Az elemzők a negyedévre több mint 600 millió eurót vártak, azonban a jegybank által korábban közölt adatok is jóval magasabbak voltak. Az MNB most alaposan revideálta korábbi számait. Az elmúlt negyedéveknek a  szolgáltatásokból származó hatalmas külkereskedelmi többletét  korrigálták lefelé és ez önmagában képes magyarázni az előrejelzések és a  mostani számok közti különbség nagy részét − mondta Árokszállási Zoltán, az Erste  Bank elemzője. Így alapjában véve még mindig pozitív az adat. Részleteit tekintve a reálgazdasági tranzakciók egyenlege csaknem 1900 millió euró volt, amely ugyan még mindig kiemelkedőnek számít, azonban ez mérsékelte a folyó mérleg szintjét. A jövedelmek sora a trendnek megfelelő volt: 1583 millió euró áramlott ki ebben a formában az országból.

A finanszírozás szerkezetét bemutató pénzügyi mérleg alapján a közvetlen tőkebefektetéseken belül a magyarok befektetései összességükben 203 millió euróval növekedtek. Az újrabefektetett tőke és a befektető és a befektetéssel létrehozott vállalkozás közötti tulajdonosi részesedésen túlmenően az azon kívüli egyéb, közvetett és közvetlen hitel- és egyéb finanszírozási kapcsolatok adták ki gyakorlatilag fele-fele arányban az összeget, míg a részvényvásárlás alakulása enyhén korrigált az összegen. A külföldiek magyarországi befektetései 260 millió euróval csökkentek. Ebben a legjelentősebb szerepet a részvénybefektetések értékének 947 millió eurós csökkenése okozta, ebből azonban közel 1,9 milliárd eurót tett ki a Szurgutnyeftyegaz tulajdonában lévő Mol-részvények visszavásárlása. Utóbbi nélkül pozitív lett volna az egyenleg.

A portfólióbefektetések egyenlege 2118 millió euró forrásbeáramlást mutat. A követelések 1526 millió euróval csökkentek. Ezen belül 1583 millió euró volt a (nem működőtőkeként elszámolt) részvény- és egyéb részesedések csökkenése, melyből 878 millió eurót tett ki a kormányzati szektor befektetésijegy- és részvényköveteléseinek eladása − írta az MNB. Mindez a szektor által értékesített magán-nyugdíjpénztári vagyont takarja. Az államháztartási hiányt az év utolsó részében ezek a forrásbevonások mentették meg, azonban jövőre vélhetően kisebb lesz a nagyságuk a pénzügyi mérlegen belül − mondta Árokszállási. Az adatokban az is látszik már, hogy az egész ország elkezdte csökkenteni a külfölddel szemben fennálló tartozásait. A negyedév alatt több mint 10 milliárd euróval csökkent az összeg.

A pénzügyi mérleg alapján a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg többlete ellenére még mindig tőkebeáramlás történik az országba. Az ország finanszírozási képessége így nagyrészt a devizatartalékok növekedésében csapódott le (1280 millió euró). A tévedések és kihagyások értéke 768 millió eurós értéke szintén jelentős összeg, bár megszokott a fizetési mérleg adataiban.