Az innováció az egyetlen lehetőségünk a gazdasági növekedés és a vállalatok növekedése útján − állapította meg Sebők Katalin, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) stratégiai főosztályvezetője. Magyarország a mérsékelten innovatív országok között szerepel, jelentősen lemaradva az EU átlagától. A magyar piacon kevés a globálisan is versenyképes termék, a high-tech vállalkozás, az állami k+f célú ráfordítások GDP-hez mért aránya (2010-ben 1,14 százalék), illetve nem tekinthetők elegendőnek az üzleti szféra k+f befektetései sem. Az egyik legnagyobb probléma a főosztályvezető szerint, hogy kevés fejlesztés jut el a gyakorlati megvalósításig, illetve a természettudományos és műszaki szakemberek aránya sem követi a piaci igényeket − az EU−15 átlagának egyharmadát éri el −, de alacsony a szabadalmi aktivitás is. Az Európa 2020 program része az \"innovatív unió\" megteremtése, amelynek egyik alapvetése, hogy a válságidőszakban is folytatni kell a befektetéseket az oktatás, a k+f és az innováció területén. A finn példa alapján erős válságban ez az egyetlen jó megoldás, ott az innovációra és oktatásra fordított forrásokat négy év alatt 74 százalékkal növelték.
Sebők szerint kiemelt jelentőségű a gátló tényezők csökkentése, ennek első lépése a szabadalmak benyújtásának egyszerűsítése, az ehhez kapcsolódó díjak mérséklése, de figyelmet kell fordítani a kreativitásra és a piacra vitelre is, a felhasználóknak ugyanis egyre fontosabb szempont a forma, a termék megjelenése. Az Új Széchenyi terv ötös prioritása a tudomány és innováció, az innovációs és a NIH-stratégia, az ágazati innovációs stratégiák pedig jövőre valósulnak meg a főosztályvezető szerint. A hivatal kiemelt feladatának tekinti, hogy az innovációs folyamat egészét az ötlettől a piaci megvalósulásig figyelemmel kísérje. Eddig a fogalom-, illetve a k+f minősítési rendszereket egységesítették, emellett a NIH egy mentori rendszer kiépítésével és információs adatbázis biztosításával segítené az innovatív cégeket.
