Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az európai adósságválság mélyülése és az államháztartás egyensúlyának biztosítását célzó kormányzati intézkedések hatására stagnálás várható 2012-ben − derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön publikált inflációs jelentéséből. Az államháztartással kapcsolatban a jegybank szakértői úgy vélik, hogy 2012-ben a szabad tartalékok törlésével és a fejezeti zárolásokkal elvben ugyan a GDP 2,6 százalékára lesz leszorítható a hiány, ám a fejezeti zárolások törlése csak megfelelő kiadáscsökkentő intézkedések mellett hajtható végre, a tartalékok törlése pedig nem ad lehetőséget a kockázatok kezelésére.
A jelentés fő számait, azaz a jövőre várt 5 százalékos inflációt és 0,1 százalékos gazdasági növekedést, valamint a 2013-ra előre jelzett 2,6 százalékos árindexet és 1,6 százalékos GDP-bővülést már kedden ismertette Simor András jegybankelnök. Az előrejelzést ugyanakkor több bizonytalansági tényező övezi, amelyek különböző kamatpályákat vonnak maguk után.
Az első, nagyon óvatos szcenárió az európai adósságválság további mélyülésével számol. Ekkor az európai bankrendszer tőkehelyzetének meggyengülése és az üzleti bizalom romlása az eurózóna recesszióján keresztül fékezné a magyar exportot, valamint a kockázatvállalási hajlandóság csökkenése növelné a magyar eszközök kockázati prémiumát. Egy ehhez hasonló gazdasági helyzetet a monetáris politika csak fokozatos, ám erőteljes kamatemeléssel tudná stabilizálni.
A második forgatókönyv a mai helyzetnél kedvezőbb feltételekkel számol. Ebben az esetben az európai döntéshozók 2012 első negyedében gyors és határozott lépéseket tesznek az adósságválság rendezésére. Ez még az ez évre várt hazai stagnálást is a bővülés irányába mozdíthatná el. Ebből a jelenlegi kamatszint tartása, majd óvatos csökkentése következik.
További kockázati tényezőt jelent a kibocsátási rés becslése. A válság óta a magyar gazdaság kapacitása erőteljesen szűkülhetett. A gyors szektorális átalakulások, a keményedő finanszírozási korlátok, az emelkedő csődráták egyaránt a potenciális növekedési ütem csökkenése irányába mutatnak. Mindez dezinflációs hatással jár együtt és változatlan feltételek mellett az alapkamat tartását vetíti előre annak érdekében, hogy az inflációs cél a jegybanki horizonton elérhető legyen.
