Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében január elsejétől nem kapcsolhatók ki a fűtési idényben − október 15. és április 15. között − az energiaszolgáltatásból a tartozást felhalmozó önkormányzati egészségügyi, közoktatási és szociális intézmények. A moratórium a földgáz-, áram- és a távhőszolgáltatásra egyaránt vonatkozik. A szolgáltatók persze követelésüket ettől függetlenül bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesíthetik, a moratóriumból adódó költségek azonban őket terhelik, azokat nem háríthatja át a felhasználókra. A moratórium részletes feltételeit kormányrendelet állapíthatja meg.
A szolgáltatók lapunknak korábban tetemes önkormányzati tartozásokról, illetve az ilyen állomány gyorsuló növekedéséről és korosodásáról számoltak be (Napi Gazdaság, 2011. december 6.), a helyhatóságok és intézményeik százmilliós, esetenként milliárdos kintlevőségeket halmoztak fel. Több szolgáltató szerint általános tapasztalat, hogy az önkormányzatok mindaddig nem sietnek a számlák rendezésével, amíg a fűtés valós kikapcsolása reális eséllyé nem válik, az utolsó pillanatban azonban rendszerint sikerül forrásokat szerezniük erre a célra.
A moratóriumról szóló javaslatot Bencsik János − időközben lemondott − energiaügyekért felelős államtitkár, illetve Lázár János fideszes frakcióvezető pengeváltása után nyújtották be. Lázár javaslata általánosságban, az áramszolgáltatással kapcsolatos rendszerhasználati díjak nemfizetése esetén tiltotta volna meg az önkormányzati intézmények kizárását (ezek a tételek átlagosan a számla felét jelentik).
