Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Változásra kell felkészülniük az érintett cégeknek a kutatás-fejlesztésre (k+f) vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. Eddig a k+f csak kevesek ügye volt, kérdés, hogy az új szabályozás mennyiben változtat ezen. Mindenképp hasznos lesz, hogy egységes fogalomrendszert alkalmaz majd a jogszabály a k+f meghatározására, s valamennyi hivatkozásban ezt kell alapul venni. Vagyis nem lesz eltérő meghatározása a tevékenységnek például az innovációs járulékra vagy a társasági adóra vonatkozóan.
Az viszont már kevésbé barátságos megoldás, hogy a k+f célú tevékenység költségeivel nem lehet majd csökkenteni az innovációs járulékot januártól. Ez azért sem túl szerencsés döntés, mert eddig a járulékfizetés viszonylag egyszerű képlet szerint alakult: ha egy cég saját tevékenységén belül kutatott − akár termékfejlesztésben, akár a gyártás menetének javításában −, akkor nem kellett járulékot fizetnie. Ha erre nem volt hajlandó, akkor viszont igen. Nagyjából hasonló elv szerint működik például a rehabilitációs hozzájárulás is: ha egy legalább 25 fős cég nem foglalkoztat legalább egy megváltozott munkaképességű alkalmazottat, fizethet. Vagyis mindenki maga döntheti el, mit akar: tenni valamit vagy fizetni.
Igaz, az innovációs járulék elkerülése gyakran sarkallta csalásra vagy ügyeskedésre a vállalkozásokat. Sok esetben álmegrendelésekkel próbálták igazolni a k+f tevékenység meglétét. S itt nem két fillérről van szó, innovációs járulék címen éves szinten 25 milliárd forint bevétellel számolt a költségvetés. Az idei terv 23 milliárd. Valószínűleg az eddig kutató cégeket ez a szigorítás kevésbé fogja további k+f költésre sarkallni.
A társasági adózásban is lesznek változások. Az csak kevés céget érint, hogy a tevékenység bérköltsége és a szoftverfejlesztők alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség tíz százaléka nem vehető majd figyelembe társaságiadó-kedvezményként. Ezt annak idején azért hozták be a rendszerbe, hogy valamennyire kompenzálni lehessen a cégeknél kötelező jelleggel végrehajtandó fejlesztéseket − például az elektronikus ügyintézésnél. Ez mára okafogyottá vált.
Az viszont nem, hogy milyen költségekkel lehet csökkenteni a társasági adóalapot. Az eddigi szabály kissé kusza volt, gyakran nehezen lehetett eldönteni, elszámolható-e adott költség vagy sem. A saját tevékenység mellett ugyanis a megrendelt tevékenység vagy megrendelt szolgáltatás is szóba jöhetett − kikötésekkel. Ezek a kikötések ugyanakkor fejfájást is okozhattak, illetve azt az adóhatóság később előszeretettel vitatta. Olyan kérdésekről volt itt szó, mint a piackutatás megrendelése − ezt például nem fogadta el k+f tevékenységnek a hatóság.
Az egységes fogalomhasználat azért is lesz kulcsfontosságú, mert másra nem is igen számíthatnak a vállalkozások. Kikerül például a törvényből a hivatkozás a Frascati-kézikönyvre, így a kézikönyv k+f tevékenységekre vonatkozó ajánlásai a jövőben nem irányadóak. Lesz azonban más. A cégek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát kérhetik fel egy minősítés elkészítésére, amelynek kritériumrendszerét és díjszabását később határozzák meg. Ha a hivatal az adott projektet k+f-nek minősíti, akkor ezt más hivataloknak és hatóságoknak is el kell fogadniuk, így az adóhatóságnak is. A minősítés kiterjedhet arra is, hogy a tevékenység alap-, alkalmazott vagy kísérleti kutatás, illetve hogy azt a vállalkozás saját tevékenységként végzi vagy csak igénybe veszi.
