Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nemzetközi tapasztalatok alapján a monitoring és a tudatosság akár 20−40 százalékkal is csökkentheti a cégek energiafelhasználását, de az odafigyelés, mérés és következetes menedzsment, illetve a részlegek közötti megfelelő kommunikációs mechanizmus már rövid távon is 10-20 százalékos megtakarítást jelenthet. A kérdésnek különleges jelentőséget ad, hogy az energiahordozók világpiaci ára az utóbbi időszakban jelentős emelkedést mutatott, ráadásul egyre több szakmai hang hívja fel a figyelmet az \"olcsó energia korának\" végére. A Policy Agenda és az Ipsos nemrégiben publikált vizsgálata szerint a magyar cégvezetők döntő többsége − 82 százaléka − az energiaárak további emelkedésére számít a következő időszakban, olcsóbb energiát csak egy elenyésző kisebbség, a válaszadók hat százaléka prognosztizált.
Szakértők szerint az egyik legfontosabb első lépés a fogyasztás aktív monitoringja, azaz hogy a fogyasztó tisztában legyen azzal, hogy hol, mire, mennyi energiát használ fel. A gyárakban használt egyes motorok teljes élettartamra vetített költségeiből például csupán 20 százalékot jelent a beszerzési ár, 80 százalékot pedig a felhasznált energia, a beszerzés és az üzemeltetés összehangolása tehát már önmagában komoly eredményeket ígér. A termelő üzemekben az energiafelhasználás akár felét is adhatják a gyártási folyamatokban felhasznált különböző motorok, de a világítási, fűtési és hűtési rendszerek optimalizációja is nagy megtakarítási lehetőségeket rejthet. Emellett nagy költséggel járhatnak az úgynevezett fogyasztási csúcsok is, az áramkereskedők ugyanis jelentős büntetőtételekkel \"díjazzák\" az átlagnál magasabb fogyasztási értékeket, megfelelő technológiával a csúcsok kisimítása is erőforrásokat szabadíthat fel.
Az energiafelhasználás csökkentéséhez szükséges beruházásokkal kapcsolatban akár három-négy éves megtérülési idő is elérhető, a nagyobb megtakarítást jelentő − hosszabb idő alatt megtérülő − fejlesztésekhez azonban a tapasztalatok szerint már valamilyen támogatási rendszerre is szükség van. A vállalati energiahatékonyság nemzetgazdasági jelentősége is óriási, mutatja ezt, hogy az ország évi mintegy 1000 petajoule energiafelhasználásából egyharmad jut az iparra és a szolgáltatószektorra (fele-fele arányban). A becslések szerint a vállalati energiahatékonyság ezt mintegy 40 petajoule-lal csökkenthetné az Alteo Nyrt. nemrégiben publikált kutatása szerint. Hasonló alapelven nyugszik a vállalatok igazolt energetikai megtakarításait összesítő Virtuális Erőmű Program (VEP) is, amely 2020-ig egy 200 megawatt teljesítményű erőmű áramtermelését váltaná ki az el nem fogyasztott energiával. A VEP egyik legfőbb célja, hogy az úgynevezett legjobb gyakorlatokat először a nagyobb vállalatoknál megvalósítva egyszerű üzenetek formájában juttassa el a kis- és középvállalkozásokhoz.
A VEP az ősszel indította el az Energiahatékonysági kiválósági pályázatot a vállalkozások energiatudatosságának elősegítése érdekében. A programhoz csatlakozók megszerezhetik az energiatudatos vállalat minősítést, évente egyszer pedig a szervezők kihirdetik az energiahatékony vállalat díjakat az elért megtakarítások alapján. A kisebb vállalkozások bevonását pedig mentorok segítik majd, amelyek saját érdekkörükben vezetnek be energiatudatossági követelményeket − mondta Fürjes Balázs, a pályázatot szervező Virtuális Erőmű Program Nonprofit Kft. igazgatója. A program négy szinten díjazza a csatlakozó vállalkozásokat. Az első szint a \"csináld magad\" kategória, azaz a legjobb gyakorlatok összegyűjtése és alkalmazása a fogyasztás ésszerűsítése érdekében. A második lépcsőt az energiatudatos vállalatok jelentik, amelyek egy ISO-minősítéshez hasonló tanúsítvánnyal bizonyíthatják elkötelezettségüket. A szervezők ebben a körben több száz résztvevőre számítanak. A harmadik kategória az Energiahatékony vállalat, ezt az elismerést évente egyszer osztják ki a ténylegesen elért megtakarítások alapján, a kisebb és nagyobb vállalkozások körében egyaránt. Mindkét díjhoz konkrét vállalásokat kell tenniük a cégeknek, az energiatudatosságnál a folyamatos javuláson, az energiahatékonyság megítélésénél pedig az elért eredmények, illetve ezek megosztásán lesz a hangsúly.
