Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
− Hogyan jellemezhető a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a bankszektor jelenlegi kapcsolata?
− Egységes definíciót nehéz adni, mert a kkv fogalma a vállalkozások − és igényeik − széles skáláját fedi le, a mikrovállalkozásoktól a tízmilliárdos árbevételű cégekig. A legkisebb cégek igényeit jellemzően kielégítik a standard termékek, de már ez a szegmens is gyakorlatilag az összes banki alapszolgáltatást használja. A kisebb vállalkozások köre gyorsan változik, ezért e szegmensre szabott üzemszerű kockázatkezelésre és kiszolgálásra, illetve ennek megfelelő termékekre van szükség. Körükben az egyik legnépszerűbb és leghasználhatóbb termék a Széchenyi kártya. A minden tekintetben már vállalatként működő, nagyobb kkv-knál a tulajdonos-alapító mellett megjelenik a szakképzett menedzsment: a paletta itt még szélesebb, így az igények is sokrétűek. A felső réteg már gyakorlatilag minden, nagyvállalatokra is jellemző banki szolgáltatást igényel.
A kockázatok jellemzően a méretskálán felfelé haladva csökkennek, de e szempontból meghatározóak a komplexitásbeli különbségek, illetve a fő gazdasági tevékenység, a célpiacok. A következő években a belföldi piacra termelő, a szolgáltatásokban pedig könnyebben nélkülözhető körbe tartozó kkv-k bővülési lehetőségei, sőt túlélési esélyei lesznek korlátozottabbak a zsugorodó hazai kereslet miatt. Ezzel szemben az exportorientált, illetve a nagyobb exportőrök beszállítóiként működő vállalkozások sokkal megalapozottabb működési feltételekre számíthatnak, még az európai recessziós veszélyek ellenére is.
− A válságidőszak milyen változásokat hozott a finanszírozási igények szempontjából?
− A kkv-szektorban általános tőkehiány miatt a fellendülés időszakában a hitelek és a hitel jellegű megoldások jelentették a legfontosabb kérdést. A kiegészítő szolgáltatások és árazásuk − például a folyószámladíj vagy a betéti kamatok − csak másodlagos szempontként szerepeltek a hitellel gazdálkodó kkv-k körében. A válság kitörésével azonban a cégek óvatosabbak lettek, a \"túlélők\" egyre inkább hosszú távra terveznek. A visszaesésre adott válaszként alapvetően visszafogták vagy le is állították fejlesztéseiket, az ilyen típusú hitelek iránti igény csökkenése tehát nemcsak a banki hitelezési hajlandóság változásából adódott.
− A jelenlegi helyzetben milyen termékekre mutatkozik a legnagyobb igény a kkv-k részéről?
− Elsősorban a normál termelést vagy a kereskedelmi forgalom finanszírozását szolgáló, rövidebb távú hiteleket igénylik a vállalkozások. Normál körülmények között a visszaeső forgalom csökkenő hiteligényt jelent, a hiányzó tőke vagy a veszteség bankhitelből való finanszírozása a banki működés minden prudenciális szabályának ellentmond. A hosszú távra tervező, tudatosan működő cégek visszafogták és egyidejűleg differenciálták hiteligényeiket a rövid távú finanszírozásnál is, és fokozottan támaszkodnak az állami támogatású vagy garanciális konstrukciókra. Ennek megfelelően az MKB Banknál az összes, kedvezményes kkv-finanszírozási konstrukció elérhető, kiegészítve az uniós támogatások felhasználására irányuló programokkal.
Vannak olyan saját termékek is − például a faktoring −, amelyek nem kizárólag e szektornak szólnak, mégis a kkv-k a legtipikusabb és legnagyobb igénybevevői. A trade finance típusú, zárt ciklusú finanszírozást jelentő termékeken keresztül az átlagosnál gyengébb hitelképességű cégek is finanszírozáshoz juthatnak. A kiegészítő, az MKB-bankcsoporton belüli szolgáltatások közé tartozik emellett a flottamenedzsment és -finanszírozás, a lízing típusú termékek, amelyek eszközfinanszírozásra is felhasználhatók.
− Milyen új szempontok jelentek meg ezzel párhuzamosan a szektorban?
− A kkv-k jelentős része hitelmentesen gazdálkodik, így alapvetően már eddig sem a hiteltermékek alapján választott bankot, de felértékelődtek az egyéb banki szolgáltatások, a minőség, a rugalmasság és az árazás a kockázati termékeket igénybe vevők körében is. Sokat javult a termékhasználati kultúra, illetve az ezekhez kapcsolódó érzékenység és tudás is a cégek körében. Mindezek hatására erősödik a bankok közötti verseny, a kkv-k pedig egyre inkább olyan fejlett termékeket igényelnek (például a befektetési és treasuryszolgáltatások körében), amelyek korábban inkább különlegességnek számítottak.
− Mindez eredményezhet egy, a private bankinghez hasonló kkv-üzletágat?
− Talán nem feltétlenül a teljesen egyedi, testre szabott private bankinghez kell hasonlítani, de egyfajta prémium szolgáltatás valamennyi szegmensben kialakul. Az MKB Bank lakossági ügyfelei saját pénzügyi tanácsadóval rendelkeznek, a kisvállalatoknak lehetőségük van arra, hogy ugyanez a személy kezelje a céges ügyeket is. A nagyobb vállalkozásoknál azonban már szükségszerűen szétválik a két terület. A korábbinál szorosabbá vált a bankok és a cégek közötti együttműködés, a pénzintézetek sokkal inkább követik a vállalkozások egészen rövid távú gazdálkodási ciklusait is, azaz kevésbé az éves forgalom és mérleg alapján határozzák meg a hitelek nagyságát. Válságidőszakban nem bőséges forrásokra van szükség, hanem a megrendelésekkel alátámasztott igényeknek éppen megfelelő hitelre és pénzügyi megoldásokra.
− A másik oldalon látszik-e élénkülés a vállalati megtakarításokban? Kapcsolódnak-e ezekhez kedvezmények?
− A kkv-szektorban a bankoknak bizonyos esetekben akár néhány hetes likviditási többletek kezelésére is alternatív lehetőségeket kell nyújtaniuk. Mind a banki betéti termékek, mind a likviditási pénzpiaci alapok biztosítják a könnyű hozzáférhetőséget, relatíve jó hozammal. A standard termékeknél jellemzően nincs lehetőség kedvezményekre, az MKB Bank azonban minden ügyfélkapcsolatra egészében tekint, a személyre szabott csomagok a cégek preferenciáihoz igazodva állnak össze. Minél komplexebb a kapcsolat, annál nagyobb a mozgástér az egyedi feltételek alkalmazására. A bankok számára a válság éveit túlélő kkv-k jelentik a hosszú távú együttműködés alapját, értük kemény verseny folyik a piacon, amelyben a siker legfontosabb összetevői a jó értelemben vett partnerség tényezői, a minőség, a rugalmasság, a szolgáltatások teljeskörűsége, a személyes kapcsolatrendszer lesznek − és ezek az MKB Bank tradicionális erősségei.
