A jegybanki törvény pénteki sürgős tárgyalása egyáltalán nem volt szerencsés lépés − mondta a Napi Gazdaság Online-nak Kopik Tamás, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint a kormányban eddig is megvolt a hajlam, hogy kész tények elé állítsa tárgyalópartnereit. Úgy látja, katasztrofális következményei lennének annak, ha nem sikerülne megállapodni az IMF és az EU delegációjával. Ezzel együtt biztos benne, hogy előbb-utóbb lesz hitelszerződés.
Átmeneti zajról van most szó − véli Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A piac nem számított arra, hogy simán megy a megállapodás. Az eleve rögös úton ez egy újabb döccenő volt, de talán túljuthatunk rajta. Így alapjaiban nem változik meg a finanszírozásról alkotott kép − mondta az elemző, aki szerint a mostani időszak ugyan elég borús, de \"visszatérhetünk a napos oldalra\". Nem lehet látni, pontosan mi áll a háttérben − kommentálta a helyzetet Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője, aki ezzel együtt biztosra veszi, hogy lesz IMF−EU-megállapodás. Magyarországnak jövőre szüksége lesz e hitelkeretre, a Valutaalaphoz pedig vissza lehet menni tárgyalni, ha szükséges.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója az Indexnek nyilatkozva úgy vélte: a kormány nincs tisztában a tettei súlyával. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány soha nem is akart IMF-megállapodást kötni, ami azt jelentené, hogy a kabinetet egyszerűen nem érdekli a kockázatok kezelése, fontosabb, hogy a belpolitikai céljait megvalósítsa. A 2012-es év viszont problematikus lehet, ha nincs az ország mögött pénzügyi csomag. Ez nagyon kockázatos szcenárió, két számjegyű deviza- és forintkamatok és lényegesen gyengébb forint jöhet − fogalmazott Duronelly, aki szerint az sem zárható ki, hogy a tőkepiacoktól az ország jövőre több alkalommal el lesz zárva, ekkor az IMF-hitelek esedékes törlesztése a devizatartalékot terheli.
A tárgyalások megkezdésének bejelentésekor több forgatókönyv is elképzelhető volt a megegyezés folyamatáról és kimeneteléről. Úgy tűnik, abban vagyunk, amelyben a tárgyalások akadoznak, és szélsőséges helyzetre van szükség a megegyezéshez. Ez ellentmond a dolog \"elővigyázatossági\" jellegének. Fennáll a veszélye, hogy Magyarország ezzel rátér a török útra, azaz időhúzásra játszik és valójában nem is akar megállapodást kötni − mondta Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzsere. Erre utal, hogy hiába töltött itt napokat a nemzetközi küldöttség, ez alatt sorra hajtottak végre fontos gazdaságpolitikai intézkedéseket anélkül, hogy velük konzultáltak volna. Így nem meglepő, hogy dolgukvégezetlenül távoznak, hiszen úgy látják, hogy nincs rájuk szükség − véli az elemző. (További piaci reakciók a 13. oldalon olvashatók.)
