Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szavazás végeredménye alapján teljes béke honolt az MNB monetáris tanácsának (MT) november végi ülésén, senki nem tért el az elemzők által is várt 50 bázispontos emeléstől. Ugyanakkor a döntést követő tájékoztatón Simor András jegybankelnök megemlítette: több lehetőséget is megvitattak a tagok, akik között a jegyzőkönyv szerint két fő ponton is lényegi nézeteltérés volt: mi a forintárfolyam gyengülésének oka, illetve ennek milyen hatása lehet − más tényezőkkel együtt − az inflációra.
Az új tagokkal március közepén bővült a testület, azóta érdemben nem változott az irányadó ráta. Szeptember−októberben Király Júlia alelnök ugyan 25 bázispontos szigorítás mellett állt ki, a többség azonban az akkor még hatszázalékos kamat tartása mellett érvelt. A novemberi 6,5 százaléknál pozitív üzenet volt a piac számára, hogy egyhangúan szavazott a tanács − akkoriban jutott az euró/forint és a magyar cds-felár historikus mélypontjára −, ma azonban már nem szükséges az egységfront kommunikálása.
A hozamgörbe még mindig 7 százalék körül van, azonban az elemzői vélemények eltérnek abban, hogy az annak utoléréséhez szükséges 50 bázispontos emelést az MNB egy vagy két lépésben teszi-e meg. Korábban jövő keddre mindenki még egy fél százalékpontos szigorítást várt az MT-től, azonban az EU−IMF-megállapodás híre felülírta a történetet. Akadnak, akik szerint az MT még kivár, egy 25 bázispontos emelés formájában, és ha szükséges, januárban következhet egy újabb 25 bázispont.
A nemzetközi szervezetekkel való tárgyalásról megjelentek biztató hírek, a kockázati prémium szűkült, mindez érv lehet egy nagyobb kamatemelés ellen − véli Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője. Amennyiben a megállapodás megszületik januárban, és az eurózóna adósságválsága sem súlyosbodik érdemben, elképzelhető, hogy a tanács elhalaszthatja az újabb 25-ös emelést. Az azonban már most látszódik, hogy ez nem lesz annyira egyszerű történet. Folyamatosan előkerülnek olyan újabb kormányzati intézkedések, amelyek újabb gátakat görgethetnek a megegyezés elé.
Mások szerint viszont nincs mit halogatni. Meg lehet osztani két részletre is az 50 bázispont emelést, de akkor továbbra is el lenne maradva az MT a piactól − mondta Barta György, a CIB Bank közgazdásza. A forint bár korrigált valamennyit, még mindig gyenge és ingatag, és a külső környezet sem mutat érdemi enyhülést. Ellenérv lehet, hogy a reálgazdaság állapota gyenge, és érdemes kivárni az EU−IMF-megállapodást, azonban a jegybank mégiscsak az inflációért felelős, azon pedig a kormányzati döntések sokat rontottak és rontanak még a következő hónapokban is.
A dilemmákkal szembesülve a tanácsban könnyen véget érhet a korábbi együttes döntések időszaka. Az elemzők alapeseti forgatókönyve szerint január végére legkésőbb hét százalékra kerül az alapkamat és egy darabig ott is marad. Az, hogy a jövő év végére milyen irányban és mennyivel tér el majd ettől, arra a legkülönbözőbb szcenáriókat vázolják fel. Két olyan fontos kérdés van ugyanis, amelynek a kimenetele bizonytalan és lényegében meghatározza majd az évet: az EU−IMF-megállapodás és az eurózóna adósságválsága. Az optimista szcenárió alapján a második félévben az MT már csökkenthet a rátán és hat százalékra viheti le. A pesszimista verziót kevesen merik számszerűsíteni, az biztos, hogy lényegi szigorításokkal járna együtt.
