Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Meglepetés volt az élelmiszerárak megugrása, mivel nemzetközi szinten áresés volt jellemző − mondta lapunknak Kondrát Zsolt, az MKB bank közgazdásza a KSH novemberi inflációs adatait értékelve. Az, hogy ennek az árfolyam gyengülése lett volna az oka, korai lenne még kimondani. Az iparcikkek például októberben drágultak a vártnál nagyobbat, most azonban nem történt változás. Hosszú távon lesz a gyengébb forintnak hatása az árakra, amennyiben tartósan a mai szinten marad. Egy euróval szembeni 260−280-as kurzus mellett elkerülhető lenne, azonban 290, főleg 300 fölött biztosra vehető az importcikkek drágulása. Arról, hogy az elmúlt két hónap egyszeri megugrásai már a forintkurzushoz kötődnek-e, csak később lehet biztosan beszélni, amikor már kezd látszódni egy összkép a tendenciáról.
A gyenge forint igazi hatása a jövő év első hónapjaiban lesz látható − számol Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. A készletek kifutnak, a kereskedők átgondolják, hogy milyen árfolyam mellett tervezzék meg az évet. Mindez jövőre jelentősen megdobhatja az árakat, annak ellenére, hogy a háztartások fogyasztási kiadásai jobb esetben stagnálnak, a munkanélküliségi adatok nem biztatóak, miközben a cégek sem terveznek béremeléseket. Egy jövő évi európai recesszió és a világgazdaság gyenge teljesítménye a nyersanyagárak oldaláról sem eredményez majd nyomást. Mégis, a hatósági áremelések, az adóemelések, valamint az árfolyamgyengülés olyan lényegi kockázatot hordoz magában, amely akár 2012 egészében 5 százalék közelében tarthatja az árindexet. (A Napi-konszenzus jövőre átlagosan az árak 4,7 százalékos emelkedését várja, amely év végére 4 százalékra csökkenhet.)
Az azonban biztató, hogy még ha enyhén felfelé araszolnak is a maginfláció és a piaci szolgáltatások, 3 százalék körül maradtak. A mostani adatok alapján megállapítható, hogy nem a magángazdaságból, hanem a kormányzati intézkedésekből, esetleg az árfolyamváltozásból ered az infláció. Ebből az utóbbira pedig a jegybank képes hatni. A jövő keddi kamatmeghatározó ülésén az MNB monetáris tanácsa (MT) vélhetőleg 25 bázispontot emelhet a rátán − mondta Kondrát. Az utolsó ülésen 50 bázisponttal, 6,5 százalékra emelt irányadó kamat szintjét 7 százaléknál egyelőre nem várják magasabbra, így nincs olyan messzi a csúcs, hogy rögtön meg kelljen lépnie az MT-nek. A döntést vélhetőleg az árfolyam (és a kockázati felár) megítélése határozza meg. Ha a 310-es szinthez térne vissza az euró, elképzelhető egy 50 bázispontos emelés, ugyanakkor ha az EU−IMF-megállapodásról pozitív hírek kerülnek ki és ez a forintkurzust tartósan meg tudná erősíteni, akár a szigorítás is elmaradhat.
Az adóemelések hatásainak kiesésével 2013 második negyedévében elérhetővé válhat a 3 százalékos inflációs cél − tette hozzá Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ennek ellenére az MNB további kamatemelésre kényszerülhet a pénzügyi stabilitási kockázatok, a gyenge forintárfolyam és az igen magas kockázati felárak miatt, így a jövő héten nem kizárt egy újabb kamatemelés, amit részben az IMF-fel folytatott tárgyalás, valamint a nemzetközi környezet alakulása befolyásolhat. Mindezek mellett az MNB-nek azt is figyelemmel kell követnie, hogy a jövő évi adóemelések esetleges másodkörös hatásai megjelennek-e a várakozások alakulásában.
A novemberi infláció már önmagában érv lehet egy kamatdöntés mellett − véli Török, aki decemberre még egy 50 bázispontos emelést vár. Ha a Valutaalappal záros határidőn belül sikerül megállapodni − márpedig ez most a finanszírozás bizonytalansága miatt szükséges −, akkor januárban maradhat a 7 százalékos ráta, és nem kell további emelésben gondolkodni.
