Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vállalkozások egyre kritikusabb forráshiányán enyhítene, valamint a még Magyarország rendelkezésére álló uniós pályázati források lehívhatóságán javítana kezdeményezésével a Magyar Takarékszövetség. Az idén szeptemberben tizenhárom takarékszövetkezet által alapított szervezet ennek érdekében egy három pillérből álló programot dolgozna ki, amely a vállalkozások elmúlt években nyilvánvalóvá vált problémáit orvosolná. A program keretében egyrészt már meglévő forgóeszköz-, illetve egyéb hitelkonstrukciókat, esetenként az MFB által refinanszírozott termékeket kínálnának az érdeklődő vállalkozásoknak, másrészt saját termékeket dolgoznának ki, amelyhez szeretnének valamiféle állami garanciavállalásról is megállapodni a kormánnyal − hangzott el nemrégiben a szövetség, illetve több vállalkozói érdekképviselet által kötött együttműködési megállapodást bejelentő sajtótájékoztatón. A szövetség egyebek között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, a Magyar Iparszövetséggel (OKISZ), valamint a Regionális Fejlesztési Holdinggal állapodott meg egymás szolgáltatásainak kölcsönös ajánlásáról a tagságuk felé. A magyar vállalkozások 80 százalékának nincs hitele, illetve banki kapcsolata, ez azonban főleg azt jelenti, hogy egyáltalán nem hitelképesek, és ezen a helyzeten változtatni kell − hangsúlyozta Vadász György, az OKISZ elnöke.
Az állami garanciavállalással kapcsolatos kezdeményezésünk tudomásunk szerint továbbra is napirenden van a Nemzetgazdasági Minisztériumban, azonban még nem kaptunk hivatalos választ − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Kiss Menyhértné, a Magyar Takarékszövetség társelnöke, egyben az Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezető igazgatója. A saját hiteltermék kidolgozásával azonban már jobban állnak: míg a megállapodás aláírásakor még január végére, február elejére − lényegében az újabb ÚSZT-s gazdaságfejlesztési pályázatok megjelenése idejére − ígérték a végleges kidolgozását, mostanra már kiderült, hogy akár január közepére megjelenhet az új, piaci kamatozású termék. A program első pilléreként említett, válságáthidalónak nevezett konstrukció célja az lenne, hogy a pályázaton nyertes vállalkozás az uniós támogatási szerződés aláírásáig, illetve az első részlet lehívásáig finanszírozni tudja a működését. A szövetség elképzelése szerint ez a pályázati támogatásból visszafizethető lenne. Bővebb részleteket egyelőre nem árultak el róla, mindenesetre annyi már tudható, hogy pályázattípusonként változhatna a meglehetősen alacsony költségek mellett kínált konstrukció.
A program második pillére a pályázati forrásokhoz szükséges önerő biztosításához adna hitelt, illetve az RFH pályázati referensi hálózatával való együttműködés révén segítene a pályázatok elkészítésében. A harmadik pillér pedig, amelynek kidolgozását jövőre még nem ígéri a szövetség, a projektek fenntartási időszakában nyújtana finanszírozási lehetőséget, illetve több kapcsolt, például marketing- és piackutatási szolgáltatást is. Arra számítanak, hogy ezt inkább 2013 után vennék tömegesen igénybe a vállalkozások. A vállalkozások mostanra már belefáradtak a válságba, lényegében feladták a piackutatást és a fejlesztéseket, ezen szeretnénk változtatni a kezdeményezésünkkel − mondta Kiss Menyhértné. Szavai szerint ugyan többnyire kisebb takarékokból áll a szövetség, akár az 50 millió forintnál nagyobb hiteligényeket is ki tudják elégíteni, mivel konzorciumban is tudnak hitelezni.
