Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vízközműszektor húsz éve vár a területet szabályozó törvényre, ezért mérföldkőnek számít a törvénytervezet benyújtása − mondta a Napi Gazdaságnak Nagy Edit, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) főtitkára. A javaslatban foglalt egyik legnagyobb változást az árszabályozás jelenti, amely − bár eddig is állami, illetve önkormányzati hatósági feladat volt − a jövőben a Magyar Energia Hivatalon (MEH) belül létrehozott új szervezeti egység hatáskörébe tartozik majd. A főtitkár szerint ezzel lehetőség nyílik egy egységes és átlátható díjrendszerre: az áram- és gázárhoz hasonlóan kialakítandó képlet révén sokrétű szempontok figyelembevételével állapíthatja meg az árakat − azok logikája egységes lesz.
A legmagasabb és legalacsonyabb vízdíjak között jelenleg akár négyszeres különbség is lehet, az új díjképzés ezt hivatott kiszámíthatóbb és kalkulálhatóbb mederbe terelni. Mindez nem jelent majd országosan egységes árakat, azonban a törvény garanciákat jelenthet az eddig jellemzően elhanyagolt fejlesztésekre, felújításokra, az amortizáció elismerésére azzal, hogy a költségmegtérülés elvét érvényesítené a vízdíjak meghatározásában.
A törvénytervezet csak állami és települési önkormányzati tulajdonlást preferál a szektorban. A működési engedélyeket a jövőben a MEH erre a célra kialakított szervezeti egysége adja majd ki az akkreditációs feltételeknek megfelelő szolgáltatóknak. Az ellátandó fogyasztók számára vonatkozó előírások miatt a víziközműcégek száma jelentősen, a jelenlegi 400 körüliről néhány tucatnyira csökkenhet, elsősorban a kisebb helyhatóságok szolgáltatóinak megszűnése, integrációja révén.
