Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A zárószavazásra váró munka törvénykönyve egységes javaslata az észrevehetőség határán változott a módosítók szavazását követően, így elbukott a négy szakszervezeti konföderáció akciója, hogy a szakszervezetek jogászai által megfogalmazott módosításokat terjesszék be a törvény parlamenti vitája során.
A kormány ugyanakkor állta a szavát, és a zárószavazás előtt Czomba Sándor és Kara Ákos képviselői indítványaként benyújtotta azokat a módosításokat, amelyekről még december elején állapodott meg a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel. A parlament alkotmányügyi bizottsága két módosító javaslatot is benyújtott még tegnap, amelyek elsősorban nyelvhelyességi problémákat és koherenciazavar-elhárítást céloznak, azonban érdemi módosítások is akadnak közöttük.
Az egyik ilyen például a munkáltató kártérítési felelősségét részletező szabályoknál az elévülés feltételei között valamennyi esetben elmaradt jövedelemre cseréli az egységes javaslatban szereplő távolléti díjat. Szintén az érdemi módosítások közé tartozik, hogy a szakszervezetek által sokat kárhoztatott munkavállalói biztosíték esetében a munkaadói kártérítési igényt csak a munkabérből levonás szabályai szerint lehet érvényesíteni. Az egyik LMP-s módosító szerint ezt a biztosítékot csak akkor kérhetné a munkaadó, ha a munkavállaló fizetése eléri a minimálbér 1,5-szeresét.
Szintén az érdemi változások közé sorolható, hogy az üzemi tanács nem fordulhat bírósághoz, ha a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a munkaadó eljárása során megsérti az üzemi tanács jogait. Ugyancsak az utolsó körös változtatások közé tartozik annak újraszabályozása, hogy a kollektív szerződés a törvény mely részeitől térhet el és melytől nem, illetve mely törvényszakaszok esetében van mód kizárólag a munkavállaló javára eltérni.
Az iskolaszövetkezeten keresztül munkát vállalókra, illetve a kölcsönbe adott dolgozókra a tervezet egységes javaslata szerint ugyanazok a kártérítéssel kapcsolatos szabályok vonatkoznak, mint a munkaviszony keretében foglalkoztatottakra. Ez négyhavi távolléti díjnak megfelelő összeg. A gondot csak az okozza, hogy az iskolaszövetkezeti dolgozók, jellemzően diákok esetében értelmetlen a távolléti díj meghatározása, mivel arra az időre, amíg nem dolgoznak, egyáltalán nem kapnak semmilyen térítést. Ennél súlyosabb következményekkel járhat az a paragrafus, amely szerint az iskolaszövetkezeti tagok is kötelesek a teljes kárt megtéríteni szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén.
