Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vélhetően már az IMF-fel való kapcsolatfelvétel sem végiggondolt stratégia, hanem egyfajta pánikreakció volt a kormány részéről, és azóta is elsősorban a legrövidebb távú problémákra koncentrálva születnek döntések − fogalmazott a Napi Gazdaság kérdésére Gimes Gergely, a Political Capital gazdaságpolitikai elemzője. Gimes úgy véli, Fellegi lemondása is ebbe a sorba illeszthető, így inkább gyengíti az IMF-fel szembeni magyar tárgyalási pozíciót. A lépés némileg váratlan fordulat azok után, hogy a fejlesztési miniszter lett az IMF-fel tárgyaló magyar delegáció vezetője − fogalmazott Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője, aki szerint előzetesen semmi jel nem utalt arra, hogy a két pozíciót egyszerre nem lehet betölteni.
Gimes úgy véli, a legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy a kormány valóban elkötelezett-e az IMF-fel való megegyezés mellett, vagy csupán időhúzó szándékkal cselekszik. Fellegi távozása egyik verziót sem erősíti egyértelműen. A lemondás mögött felmerülhet a szándék, hogy az IMF-fel tárgyaló delegációt ne egy olyan politikus vezesse, aki tagja annak a kormánynak, amelynek vezérelve az IMF és a nemzetközi szervezetek folyamatos kritikája − véli Böcskei Balázs, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) igazgatója. Böcskei szerint így hitelességnövelő éppúgy lehet a lépés, mint annak jele, hogy nem találkozott Fellegi és a kormány álláspontja. A lemondás ugyanakkor azt eredményezné, hogy az IMF-delegációt vezető politikus nem lesz kérdezhető vagy interpellálható a parlamentben − tette hozzá az igazgató.
A nemzeti fejlesztési miniszter távozása az utóbbi hetek eseményei alapján egy egyre valószínűbb forgatókönyv volt − hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezető elemzője. Mráz elmondta, több, Fellegi nevével fémjelzett ügy nem váltotta be a hozzá fűzött kormányzati reményeket. Például a miniszternek nem sikerült áttörést elérnie sem a kínai, sem az orosz felekkel folytatott tárgyalásokon.
