Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jó iránynak ítélte a magyar energiastratégiát a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) − mondta Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára az IEA World Energy Outlook 2011 (WEO) kiadványának pénteki bemutatója után. A politikus úgy vélte, az energetikai piacok globalizációja következtében a kormánynak a korábbinál erősebben kell koncentrálnia a világfolyamatokra. Az IEA két hete zárta le négyévente esedékes, az energiastratégiára vonatkozó felülvizsgálatát Magyarországon, e szerint az itthoni ellátásbiztonsági mechanizmusok és készletek megfelelőek egy esetleges vészhelyzet elhárítására. Kovács szerint az IEA-val folytatott egyeztetések egyik legfontosabb üzenete, hogy a széndioxid-kibocsátás csökkentését elsődleges célnak kell tekintenie minden kormánynak, de kiemelt terület az energiahatékonyság, illetve a megújuló- és atomenergia párhuzamos alkalmazása is.
Az elemzés kapcsán Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza elmondta, a válság hatásai elleni küzdelemben több ország kormánya háttérbe szorítja az energetikai kérdéseket, emellett bizonytalanságot okoz a Fukusima utáni helyzet, illetve az arab tavasz is, amely komoly kockázatokat teremtett az olajszektorral kapcsolatos befektetési tervekben.
Birol helyesnek ítélte a magyar atomerőmű-bővítési terveket. A Japánban történt katasztrófa után ugyan komoly kérdések merültek fel a nukleáris energiával kapcsolatban, a globális energiamixben elfoglalt részarányának csökkenésével azonban a hiányt megújuló-, földgáz-, illetve szénalapú energiatermeléssel lehetne pótolni. A kereslet növekedésével utóbbiak − és ezáltal az áram − ára emelkedésnek indulna, ráadásul negatív folyamatok indulnának el az ellátásbiztonság és a széndioxid-kibocsátás szempontjából is. Az előrejelzések szerint a világ atomenergia-kapacitása 2035-re a jelenlegi 393 gigawattról 633 gigawattra emelkedik.
Az elemzés szerint a földgáz jelentősége a jövőben megközelíti a szénét, azaz elérkezik \"a gáz aranykora\". A növekvő kereslet kulcsszereplője Oroszország, a következő évtizedekben a legfőbb exportpiacot jelentő Európa mellé fokozatosan zárkózik majd fel Kína, amely meg is tízszerezheti részarányát az orosz gázexportban 2035-ig.
