Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Sokféle kamatdöntési lehetőséget vitatott meg az MNB monetáris tanácsa (MT), végül is egy került formálisan a tagok elé, így a döntés is egyhangú volt − vázolta az 50 bázisponttal, 6,5 százalékra emelt jegybanki alapkamat mögött meghúzódó döntést Simor András jegybankelnök. Amennyiben az inflációs kilátások és a kockázati megítélés tartósan kedvezőtlen marad, a következő hónapokban további kamatemelésekre kerülhet sor − olvasható a jegybanki közleményben.
Az elmúlt egy hónapban a pénzügyi piacokon a forint gyengülő tendenciáját, valamint a kockázati felár és az állampapír-piaci hozamok emelkedését lehetett megfigyelni, így a piac kamatvárakozásai is megugrottak. Van olyan, hogy egy deviza ellen spekulációs támadás indul, azonban annak különböző előfeltételei vannak: általában a gyengébb fundamentumokkal rendelkező országok ellen indítanak támadásokat − válaszolta egy kérdésre Simor. Véleménye szerint most nem lehet állítani, hogy az elmúlt hetekben spekulációs támadás történt, mivel erre − szemben a 2008-as helyzettel − nincs bizonyíték. Ettől függetlenül a spekuláció önmagában még nem jelentene rosszat, hiszen akinek megtakarítása van, az spekulál, hova fektesse be a vagyonát. Az, hogy többen ugyanarra spekulálnak, annak valószínűleg oka lehet − fogalmazott az elnök.
A hír, hogy újra felveszi a kapcsolatot a kormány az IMF-fel, átmenetileg ugyan megnyugtatta a piacot, azonban a hazai adósságnak az egyik nagy nemzetközi hitelminősítő általi leminősítése ismét megrendítette a piaci bizalmat − utalt Simor a Moody\'s pénteki döntésére. Így a jegybank azzal számol, hogy a pénzügyi piacok volatilitása hosszabb távon is megmaradhat. Az esetleges IMF-megállapodás összegénél azt érdemes figyelembe venni, hogy a hazai forrásmegújítási szükségletek mekkora része teljesíthető a piacról. A fő kérdés ugyanakkor nem a kölcsön kért összeg, hanem a hitelesség. Magyarország például a 2008-ban kölcsön vett IMF-hitelt követően mihelyt hiteles gazdaságpolitikát kezdett folytatni, a piaci finanszírozás is beindult, és ezt követően már nem volt szükség a rendelkezésre álló hitel lehívására − mondta az MNB első embere.
A költségvetés még mindig 1,5 százalékos GDP-növekedéssel számol 2012-ben, miközben a piac már rég nem vár ennyit, az OECD egyenesen recesszióra számít. A jegybank is korábban a mostani hivatalos számot várta, de azt azóta először 0,6 százalékra módosította, majd most a jegybankelnök megjegyezte: a decemberben megjelenő legújabb inflációs jelentésében várhatóan tovább csökkentik az ütemet. A kormány azonban rendkívül elkötelezett a hiánycél teljesítésében, így várhatóan kalkulál a GDP-ütem változásával − tette hozzá Simor.
A nyomott belső kereslet ugyan fékezi az áremelkedést, a forint elmúlt hónapokban történt gyengülése azonban még így is veszélyezteti az inflációs cél elérését a jegybanki horizonton. Mindemellett az elmúlt hónapokban elhatározott adóemelések átmenetileg szintén tovább növelhetik az árindexet. A kormány minimálbér-emelésről szóló döntésének az árindexre gyakorolt hatása azonban a rugalmas munkaerőpiac miatt mérsékelt lehet − vázolta az inflációs pályát az elnök.
Mindez a hitelezés visszaesésével jár együtt. A válságokat követően ez ugyanúgy szokásosnak tekinthető, mint az, hogy a kilábalásnál lassabban áll vissza a hitelezés korábbi üteme a reálgazdaság tempójánál, azaz a gazdaság megtanul kevesebb hitellel működni. Magyarország a régión belül ráadásul jobban rá van szorulva a külföldi anyabankok támogatására, miközben az európai bankrendszer szintén tőkeemelésre szorul. A bankadó, a végtörlesztés és más tényezők ugyanakkor további terheket róttak a hazai bankokra. Így minden olyan javaslatot, amely a bankrendszerrel való megegyezésre törekszik, az MNB a leglelkesebben üdvözölni tudja − mondta Simor András.
