Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A banki hitelállomány egyedül Magyarországon csökken a régióban, a többi országban már több mint egy éve megfordult a trend − állapította meg Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa a Gáspár Pál Emlékalapítvány hétfői konferenciáján. Változás ráadásul nem várható. A végtörlesztés okozta veszteség kezelésére létrehozott céltartalék, a hitel−betét arány 110 százalékra való csökkentése a további években is fékezi a hitelezést, holott itt már nemcsak a vállalatok bővítéséről, hanem a működéshez elengedhetetlen forgóeszközhitelekről is szó van.
Eközben a lakosságot a devizahitelek okozta teher sújtja. Az átlagos lejárat több mint 15 év, így érdemes tényleg átgondolni, hogy milyen lehetőségek vannak ennek átváltására − mondta Árokszállási Zoltán, az Erste Bank makroelemzője. Bármilyen megoldás is születik, fokozatosan, akár évek alatt kell meglépni, máskülönben súlyosan érinthetné az átváltás a forint árfolyamát vagy a devizatartalékot.
Árfolyam-politikáról gyakorlatilag ma nem lehet beszélni, amíg az állam és a lakosság ilyen mértékben eladósodott − tette hozzá Barcza György, a K&H vezető elemzője. Egy árfolyamgátról ugyanakkor elképzelhető, hogy tudná csillapítani a hazai deviza kilengéseit. A pénzpiaci kilátásokat tekintve összességében nincs ok az optimizmusra − véli az elemző.
Az IMF-fel való kapcsolatfelvétel jó üzenet és elképzelhető, hogy a gazdaságpolitika más ponton is változhat. Egy hiteles kommunikációs váltáshoz azonban személycsere is szükséges lenne − mondta Oszlay András, a Takarékbank elemzője. A gazdaságpolitikai iránnyal kapcsolatosan Pitti Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos kutatója is kétségeit fejtette ki. Magyarországnak érdemes lenne figyelnie és minél inkább integrálódnia a globalizálódó világba, nem érdemes szembefordulni a globális folyamatokkal és a nemzetközi intézményekkel. A beáramló működőtőke, amelynek az újonnan befektetett tőke is része, jóval nagyobb lehetne, ha az ország nem fordulna szembe a tőkével. A kapitalizmus alternatív útjain lehet és érdemes gondolkodni, azonban egyelőre látni kell, hogy a kkv-k nem képesek a nagyvállalatok kiváltására.
A válságkezelésnél azonban − különösen nemzetközi szinten − fontos figyelembe venni, hogy a hagyományos válságkezelő anticiklikus gazdaságpolitika nem alkalmas, mivel itt nem egy V vagy W alakú hagyományos krízisről van szó. A teljes − többek között adócsökkentésen és dereguláción alapuló − neoliberális rendszer kerülhetett most válságba − véli Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. Márpedig ebben az esetben egy lefelé görbülő, L alakú gazdasági ütemre kell felkészülni. Az Egyesült Államok anticiklikus politikáján túl az EU \"technokratakormánya\" sem alkalmas a válságkezelésre, mivel nem a rendszer igazi problémájára adnak választ. Ma mindenki a PIGS-országokat bírálja, holott az országok bajait a nem figyelembe vett optimális valutaövezetről szóló elmélet magyarázza. Többek között már itt megjelenik, hogy a különböző növekedési potenciállal rendelkező országoknak más kamatszint felel meg. A mérsékeltebb ütemű gazdaságoknak alacsony, utóbbiaknak magasabb ráta kell. Mivel az ECB a politikáját az előbbiekhez igazította, annak árát utóbbiak fizették meg ingatlanpiaci buborékkal − mondta Pogátsa.
