Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt hetek hazai és nemzetközi hírei a forintgyengüléstől az IMF-hitel lehetőségén át a pénteken a Moody\'s Investors Service-től érkező bóvliba minősítésig sorra vetették fel ugyanazt a kérdést: mit lép erre a jegybank. Két hete az MNB monetáris tanácsa (MT) egy nem kamatmeghatározó gyűlést követően jelezte: ha az európai pénzügyi piacokat jellemző kockázatkerülés növekedése tartósnak bizonyul, szükségessé válhat a monetáris kondíciók fokozatos szigorítása. Holnap azért ül össze menetrend szerint a tanács, hogy döntsenek az irányadó rátáról − a lapunk által megkérdezett elemzők 50 bázispontos emelést tartanak a legvalószínűbbnek.
A kamatemelési ciklus meghirdetése benne van a levegőben. Bár többen érvelnek egy nagyobb egyszeri emelés mellett, annak több kockázata is van − mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Nem lehet biztosan tudni, mekkora szigorítás lenne elegendő, főleg, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint az árfolyam-menedzselésnek ez a formája nem működőképes − a kurzus nem a ráta függvényében alakult −, és a kamat \"túlemelésének\" kockázatával is számolni kell. A fokozatosság mellett viszont lehet tesztelni, hogy a forint ideiglenesen vagy tartósan van a mostani gyengébb, 310 feletti szinteken. Utóbbinál az inflációs kockázatok is számottevőek lennének, így ez további érv lenne később az emelés folytatása mellett.
Kérdés, hogy mit tud a jegybank egyedül tenni egy ilyen gazdasági környezetben. Ha a kormányzattal közösen, együttműködve tudnának a forint érdekében kommunikálni, az lenne a legmegfelelőbb gyógyír a hazai devizának − véli Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A tanács egyedül leginkább csak kamatemeléssel tud reagálni, de ennek hatása az előzőhöz képest korlátozott, még nagyobb szigorítás esetén is.
A legnagyobb kérdés, hogy a kormányzat hogyan tudja megnyugtatni a kedélyeket, csak ezután jön a jegybank − véli hasonlóan Németh Dávid, az ING vezető elemzője. (Az első reakció ebből a szempontból nem volt túl pozitív.) Ha lesz IMF-megállapodás, az tényleg hozhat megnyugvást, addig viszont nem valószínű, hogy visszatérnének a hozamok az alacsonyabb szintekre. A tanács vélhetőleg 50, de inkább 100 bázispontos emelést léphet kedden − kalkulált Németh −, hosszabb távon pedig még többet. Kérdés ugyanakkor, hogy mennyi ideig tarthat a hatása. (A közvetlen piaci reakciókról lásd írásunkat a 13. oldalon.)
A másik problematikus pont a finanszírozás. A mostani hozamszintek azt jelzik, hogy nincs nagy igény a magyar állampapírokra, de az ÁKK se nagyon akar ilyen árakon értékesíteni. Egy nagyobb szigorítás és egy piacbarátabb kormányzati kommunikáció azonban a forinton és a hozamokon is segíthetne − véli Samu János, a Concorde makroelemzője. Hiába megfelelőek a fundamentumok, a mostani időszakban eleve nehéz forrásokhoz jutni, a befektetők keresik a minőséget − tette hozzá Forián Szabó. Egy nagyobb összeg jár le jövőre, fontos, hogy rendelkezzen az ország egy \"B tervvel\", erre ideális lehetne egy IMF-hitel. A magyar gazdaság megítélésének jót tenne a Valutaalaptól importált hitelesség is − hangsúlyozta Kondrát is. Az elmúlt időszakban ugyanis voltak olyan intézkedések (például végtörlesztés, magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása), amelyek ténye és azok kommunikációja sem segítette a befektetői bizalmat.
