Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány csütörtök este meglebegtette az IMF-fel való kapcsolatfelvétel és egy 2012 eleji megállapodás lehetőségét, az azt követő napokban azonban nem egészítette ki értelmezhető konkrétumokkal a bejelentését. A kabinet igyekszik elkerülni a 2008-ban kötött készenlétihitel-megállapodás (SBA) megismétlését, kétséges, mekkora lesz a mozgástere.
Az SBA jelenti a legszigorúbb megoldást, a kormány így ezt lehetőség szerint igyekszik elkerülni. A Valutaalapnak ezenkívül még két konstrukciója állhat rendelkezésre. A rugalmas hitelkeret (FCL) lenne a legkedvezőbb, azonban azt csak erős gazdasági alapokkal rendelkező országok kaphatják meg. A többek közt Lengyelországgal, Mexikóval és Kolumbiával kötött megállapodáshoz szükséges feltételeket azonban Magyarország több szempontból sem tudná teljesíteni − mondta lapunknak Barta György, a CIB Bank szakértője. A Romániának is biztosított elővigyázatossági hitelkeret (PCL) ugyanakkor még elképzelhető, hogy szóba jöhet. Ennek igénybevétele is viszonylag jó gazdasági alapokhoz van kötve, határeset, hogy a magyar gazdaság megfelel-e. További lehetőséget jelenthet a korábbi hitel törlesztésének átstrukturálása is − véli Németh Dávid, az ING szakértője.
Ha lesz megállapodás, akkor a vállalt feltételeknél vélhetően olyan pontok szerepelnének, amelyeket a nemzetközi pénzintézet már korábban is kifogásolt − mondta Németh. Ez jelentheti a válságadók kivezetésére adott biztosítékokat (akár már 2012 közepétől, de legkésőbb 2013-tól), valamint a visszamenőleges adóztatás és ezzel együtt általában a kiszámíthatóbb jogi és gazdasági környezet megteremtését. Felmerülhet még az új Költségvetési Tanács jelenleginél nagyobb fokú függetlensége, esetleg egy elemzői stábbal való kiegészítése, de a jegybanktörvény és az MNB-vezetés jelölési folyamata is téma lehet. Bár a devizahitelek végtörlesztésének lehetősége és a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása is problematikus pont, ezeket már nem tudja megváltoztatni a Valutaalap.
Nincs realitása egy olyan megállapodásnak, amelyben Magyarország nem vállal semmilyen feltételt. A Széll Kálmán terv jóléti lefaragásait azonban akár az IMF is írhatta volna − állapította meg Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere, aki szerint e területen nem várhatók lényegi változások. A Valutaalap ugyanakkor a gazdaságpolitika kacskaringós, ad hoc jellegét szüntethetné meg. A kormányzati gazdaságpolitikából jelenleg a transzparencia hiányzik a legjobban: nincsenek átlátható riportok, a fiskális politika kiszámíthatatlan. Így még az adósságcsökkentés érdekében tett eredményeket is nehéz értékelni. A bankokkal és általában a piaccal szembeni intézkedések megszüntetése is az egyezkedés tárgya lehet − véli Bebesy.
A nem ortodox elemek eltörlésén túl nem lenne meglepő, ha a Valutaalap a költségvetés szerkezetének átalakítására is tenne javaslatot. Az intézmény általában preferálja a kiadáslefaragó intézkedéseket a bevételnöveléssel szemben − mondta Barta. Így a bank- és válságadókhoz, valamint az áfa- és járulékemelésekhez hasonló intézkedések helyett inkább egy kiadásközpontú átalakítás kerülne előtérbe.
