Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
− A legutóbbi hírek szerint leépíti kutatás-fejlesztési tevékenysége egy részét Magyarországon a Sanofi. Mennyiben jelent visszalépést ez a döntés az itteni jelenlét szempontjából?
− A Sanofi magyarországi tevékenysége számos területet fed le, a kutatás-fejlesztés (k+f), logisztika, gyártás mellett a kereskedelmet, a generikus és az otc (over the counter, azaz vény nélkül kapható) gyógyszerek piacát is. A k+f átalakítását a globális stratégia változása tette szükségessé. Az új termékek kifejlesztése, engedélyeztetése és piacra vezetése egyre nagyobb költségekkel jár, az elmúlt tíz évben e tételek mintegy kétszeres mértékre emelkedtek. Emellett a k+f időtartama is jelentősen nőtt, egyre kevesebb új molekula kerül a piacra, a szabályozó hatóságok biztonsági elvárásai pedig mind nagyobbak. Mindezt kiegészítik a gazdasági válság hatásai, az országok növekvő költségvetési hiánya, illetve a Sanofi utóbbi időszakbeli vállalatfúzióinak és -felvásárlásainak hatásai. A változás egyben azt is jelenti, hogy a korábbiakkal ellentétben a társaság nyitottabbá válik a külső innovációs partnerekkel való együttműködésre.
− Mit jelent pontosan az átalakítás Magyarországon?
− A vállalat világszerte négy központot (hubot) hoz létre. Magyarországon az eddigi hármas k+f struktúra − felfedező kutatás, fejlesztés és klinikai tesztek − első pillérét érintik a változások, ezzel egy időben pedig a második, fejlesztési láb erősítését tűztük ki célul, a klinikai vizsgálatokat például egyáltalán nem érinti az átszervezés. Számos kérdés még nyitott, mivel az implementáció csak most kezdődik el és a tervek szerint jövőre fejeződik be. A változás nem érinti a magyarországi cégek eredményeit, mivel az itteni k+f egység eddig is a globális hálózat részeként működött. A felfedező kutatás és a valós forgalmat generáló termék megjelenése között jellemzően 8-10 év is eltelik. A fejlesztési fázis ugyanakkor már közelebb áll a kereskedelmi forgalomba kerülő készítményekhez. Az átalakításban érintett területen mintegy 160 ember dolgozik Magyarországon, az azonban egyelőre nem ismert, hogy a döntés mekkora elbocsátással jár.
− A fejlesztésen kívül mely területeken erősítene a vállalat?
− A tervek szerint növelnénk a magyarországi klinikai kutatások számát, emellett a disztribúciós tevékenység erősítése is komoly hangsúlyt kap, jelenleg is folyik a nagytétényi bázis fejlesztése. Természetesen a vállalat arra is törekszik, hogy újabb projekteket, gyártási tevékenységeket hozzon Magyarországra, legutóbb például a veresegyházi gyáregység nyert el egy német tendert.
− A kormány jövőre 83, 2013-ban és 2014-ben pedig 120-120 milliárd forinttal csökkentené a gyógyszerkasszát. Milyen hatásokkal számol a szektor ezzel kapcsolatban?
− Az egészségügyi ráfordítások egyben befektetést is jelentenek az egészségi állapot és a GDP-termelés összefüggései révén. A magyar egészségügyi kiadások az OECD-átlag 9,4 százalékával szemben átlagosan a GDP 7,4 százalékát teszik ki. Ráadásul eltér a trend is, a magyar ráfordítások az elmúlt években stagnáltak, az OECD-országokban azonban növekedtek. Ehhez jön még a tény, hogy a magyarok egészségügyi állapota nem jó, a várható, egészségesen eltöltött évek száma alacsonyabb az OECD-átlagnál. A Széll Kálmán terv (SZKT) elvonásai pedig tovább súlyosbítják a helyzetet. A magyarországi gyógyszerkassza nagysága korábban, az elvonások előtt többé-kevésbé megfelelt a nemzetközi átlagnak, az összes egészségügyi ráfordítás alacsony szintje miatt azonban relatív súlya mégis nagyobb − ez lehet az alapja a magas gyógyszerköltéseket említő politikai véleményeknek. A problémát a pénz felhasználásában kell keresni, hiszen bár az ország fejlettségének megfelelő összeget költ a lakosság gyógyszerekre, ez nem mutatkozik meg az egészségstatisztikai adatokban. Alternatívát jelenthet például a generikus gyógyszerek piacának fejlesztése, ezzel ugyanis erőforrások szabadulhatnának fel új, innovatív szerek piacra kerüléséhez, hozzájárulva az ország egészségi állapotának javulásához.
− Mennyiben befolyásolja a terveket a hazai szabályozási környezet változása?
− Kiemelten fontos, hogy az ország helyzetének megoldása érdekében hozott kormányzati intézkedések a rövid távú előnyök mellett a hosszú távú hatásokat is figyelembe vegyék. Az SZKT alapján a költségcsökkentés 13−15 százalékát szenvedi el a gyógyszerkassza, amely csupán 2,1 százalékot jelent a teljes költségvetésből. Az SZKT szerint a költségvetési hiány emelkedéséhez jelentősen hozzájárult a gyógyszerkassza elszaladása, a két számsor összevetése azonban nem támasztja alá ezt a megállapítást. A magyarországi privát szektor k+f ráfordításainak 47 százalékát a gyógyszeripar adja, exporttevékenységével pedig jelentősen hozzájárul a GDP-hez, illetve nagy mennyiségű magasan képzett munkaerőt alkalmaz.
− Az elmúlt időszak jogszabályváltozásai közül melyeket tekinti a legproblémásabbnak?
− A leginkább hosszú távú negatív hatásokkal a tervezhetőség hiánya jár, hiszen megnehezíti a projektek Magyarországra csábítását. A k+f költések különadóból leírhatósága megfelelően ösztönözte az ilyen irányú fejlesztéseket, a múlt év végén azonban a szabályozás megváltozott, júliusig pedig nem lehetett tudni az idei szabályokat sem, ráadásul jelenleg sem ismert, hogy a következő években hogyan változik az ösztönző rendszer. Rövid távú előnyöket nyújt csupán a vaklicit intézménye is, amely a gyógyszerek árának pillanatnyi csökkentése mellett olyan vállalatok megjelenésével is jár, amelyeknél nem biztosított a gyógyszerellátás fenntarthatósága. Ez más országok versenyelőnyét növeli Magyarországgal szemben. Mindez, kiegészítve az orvoslátogatói díj 5-ről 10 millió forintra emelésével, illetve a 12 helyett 20 százalékos különadóval számos piaci szereplőt tevékenysége átalakítására, adott esetben elbocsátásokra kényszerítette. A megfelelő megoldás kialakítása érdekében kiemelten fontos az együttműködés a kormány és a szakma között, ezzel kapcsolatban egyelőre bizakodóak vagyunk.
