Tegnap késő este szavazta meg az országgyűlés az adótörvények módosítóit, a zárószavazásra egy hét múlva kerítenek sort. A benyújtást követően sokat változott a javaslat, alapvető módosításokat nyújtottak be ugyanis a kormánypárti képviselők, néhol komoly vitát generálva a Fidesz-frakció és a kormány között.
Az bizonyos volt, hogy az adójóváírás megszűnik jövőre, a szuperbruttó havi 207 ezer forint alatt szintén. Azokat, akik rosszul járnak az adójóváírás kivezetésével, a 207 ezer forint felett keresők megtartott szuperbruttójából kompenzálná az állam. Ez a kompenzáció − derült ki egy nemrégiben benyújtott módosítóból − a gyakorlatban járulékkedvezményt jelent, amelyet havi 190 ezer forintig tud igénybe venni a munkaadó, ez azonban csak akkor jár majd, ha nettó szinten kompenzálta a bércsökkenést minden munkavállalónál. Ezt a gyakorlatban béren kívüli juttatásokkal tudja a legegyszerűbben megtenni.
Az utóbbinál is jelentős változásokra kell készülni. Amellett hogy tízszázalékos eho terheli majd a kedvezményes adózású juttatási formákat, a kormány szándéka szerint az utalványos rendszert háttérbe szorítja majd a Széchenyi pihenőkártya. Erre rá is segít azzal, hogy a kedvezményes juttatás csak korlátozottan adható utalvány formájában − ötezer forintig vagy üzemi étkezdében 12,5 ezer forintig −, s a forgalmazókat is ki akarja szorítani egy állami utalványosztó hadrendbe állításával. A kedvezményes adózású béren kívüli juttatások éves kerete 500 ezer forint lesz, a fölött 19 plusz 27 százalékot kell fizetni. A munkavállalók tehernövekedésébe nem számolta bele a kormány azt, hogy az egyéni egészségbiztosítási járulék egy százalékponttal nő, így 18,5 százalékra emelkedik a fizetnivaló. A munkaadó sem ússza meg, ugyanis legalább a minimálbér másfélszereséig meg kell fizetnie az egészségbiztosítási járulékot. Nő az egészségügyi szolgáltatási járulék összege is, amelyet egyebek mellett a nyugdíjas vállalkozóknak kell megfizetniük.
A tb-járulékoktól viszont névleg elbúcsúzunk, mivel a jövőben szociális hozzájárulási adó névre hallgat majd. Ez azért fontos, mert míg a befizetett járulék közvetlenül kapcsolódik a járadékfizetéshez − s annak összegéhez −, ez egy szociális hozzájárulásnál nincs így. Szakértők szerint ez a bevételalapú, úgynevezett svéd modell bevezetésének következő lépése lesz.
