Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Oláh Lajos MSZP-s képviselő, korábbi környezetvédelmi államtitkár sem találta a 2011-es termékdíjtörvény alapján beszedendő közteher befizetéséhez szükséges szolgáltatási díjak vonzatát az új költségvetési törvényben, ezért a napokban kérdést intézett Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez, miszerint a kormányzat hogyan képzeli el a hulladékgazdálkodást.
Fazekas Sándor válaszában megjegyezte, hogy az idei hatástanulmány 60 milliárd forint szükséges bevételt állapított meg az új állami hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése esetén. Ezért a minisztérium már korábban jelezte, hogy a bevételek elérése érdekében a termékdíjtételek várhatóan emelkednek, viszont azt nem fejtette ki, milyen mértékben és mely területen.
A válasz azért meglepő, mert Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca környezetvédelmi államtitkára egy ideje 49-50 milliárd forint tervezett bevételt említ, ezért a termékdíjtörvény tarifáit is így "lőtték" be. Vélhetően azért, hogy az érintett iparágakra ne nehezedjen hirtelen túl nagy teher. Igaz, az államtitkár még korábban azt boncolgatta, hogy a rendszer elvileg 100 milliárd forint bevételt is eredményezhetne a központi költségvetésnek. (Most a jelenlegi, de vélhetően december 31-ével kifutó koordinátori rendszerben és a termékdíj-kötelezettség alóli mentességgel a gazdasági szereplőket 25-26 milliárd forint erejéig terheli a szabály. Azzal, hogy majdnem teljesen megszűnik a mentesség, automatikusan duplájára nő a teher − van, ahol a háromszorosára − úgy, hogy a tarifákhoz lényegében alig nyúlt a kormányzat.) A százmilliárd forint eléréséhez minden kedvezményt meg kellene szüntetni, és minden lehetséges használat után hulladékká váló kibocsátott terméket a termékdíj-szabályozás alá kellene rántani. Ám a lobbiszervezetek ez ügyben meglehetősen szemléletesen vezették le a kormánynak, hogy ilyen hirtelen nem lehet megterhelni a szabályozóval a termelő cégeket, ezért is tett le a kormányzat a százmilliárdos bevételről.
Ehhez képest beszél most a vidékfejlesztési tárca vezetője az illeték elképzelhető emeléséről, ám a fő probléma az, hogy a nagyobb adó beszedésére megvan az akarat, viszont szemmel láthatón az illetékesek még keresik a forrásokat az aranytojást tojó tyúk "eltartásához". A koordinátori rendszert egy állami hulladékgazdálkodási szervezet váltja fel jövőre (Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Kft.), amely teljes egészében felvállalná a hulladék begyűjtését, kezelését és újrahasznosítását, illetve tervezné az uniós elvárásoknak megfelelő hulladékbegyűjtési tervek elkészítését. A cég megalakult és a piaci hírek szerint első körben egymilliárd forintot kért, hogy a rendszert elindítsa. Erre idén nem volt elkülönítve pénz, így 500 millió forintot kértek a társaságnak, amiből végül a hírek szerint 300 milliót kapott. Ugyanakkor a jövő évi működési igénye 24-25 milliárd forintba kerülne, ha a jelenlegi szinten marad a hulladékkibocsátás, ám a szakemberek kevesebbel számolnak, így a bevételek is 5-6 milliárd forinttal, vagyis 10 százalékkal csökkenek. Ennek megfelelően 20-21 milliárd forint lehet az állami cég működési költsége − ezt kellene az államnak előre "betolnia" a rendszerbe. Enélkül legfeljebb a termékdíjak emelésének igénye marad, mert ha nincs, aki elszállítsa a szemetet, a termékdíjnak sincs létjogosultsága.
