Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Zala megyei Pórszombaton ünnepelte a vidékfejlesztési miniszter, hogy egy éve szabad a pálinkafőzés Magyarországon. Fazekas Sándor szerint visszakerült az őt megillető jogaiba ez a nemzeti ital, amely annak köszönheti a kitüntető címet, hogy sokféle és sokfajta gyümölcsből készül. Ez teszi igazán egyedivé a párlatot. A pálinka értékhordozó, "a vidéki ember munkaszorgalmát, odafigyelését is mutatja". Az égetett szeszes italok jövedéki adójának emelésével a teljes piacot az önerős főzés felé taszítja a kormányzat, ami viszont nem feltétlenül kifizetődő a költségvetés számára. A miniszter a gyümölcsfafajtákkal kapcsolatban közölte: elkészült a tájfajták szaporítását és árusítását lehetővé tévő rendelet. A jogszabály módosítására azért van szükség, mert az őshonos magyar gyümölcsfafajták eddig Magyarországon nem voltak szaporíthatók és forgalmazhatók. A tárca feladata, hogy a "száműzetésben tartott", elfelejtett fajtákat újra divatba hozza, színesítve ezzel a választékot. V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár felidézte: egy évvel ezelőtt a pálinkafőzés lehetőségét vidéken kitörő örömmel fogadták, több helyen szeptember 26-án már éjfélkor felmentek a szőlőhegyre, "megvárták a Himnuszt, és alágyújtottak az üstnek". Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy nem váltak be azok a jóslatok, amelyek arról szóltak, hogy a szabad pálinkafőzés hátrányosan befolyásolja a szeszipart, vagy hogy "az emberek megmérgezik és felrobbantják magukat". A pálinkarendelet, illetve a kistermelői rendelet célja, hogy a helyi termékek eljussanak a piacra és felélesszék az öngondoskodást.
