Idén novemberben a hajléktalanellátásban részt vevő tizenegy civil és egyházi szervezet fővárossal kötött szerződése szűnik meg, ami jelentős forráskiesést jelent a területen. A közgyűlés márciusban döntött a szerződésbontásról. A főváros csak a Menhely Alapítvánnyal és a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal hosszabbította meg további egy évre a megállapodást, emellett létrehoztak egy budapesti konzorciumot a megmaradt források elosztására.
További önkormányzati támogatásra csak a két közalapítvány és fejkvóták alapján azok a szervezetek számíthatnak, amelyek közvetlenül az utcáról fogadnak be megfelelő számú hajléktalant − tudtuk meg a Menhely Alapítványtól.
A hajléktalanellátásért felelős alapítványok elsősorban az állami normatívából és a speciális állandó feladatra kapott önkormányzati forrásból, valamint a civil szervezeteknek nyújtott kiegészítő normatívából tartják fenn magukat, a szerződésbontással az utóbbi két önkormányzati forrást veszítik el a budapesti szervezetek.
Az állami és önkormányzati források mellett a pályázatokon nyert összegek jelentenek nagyobb bevételi lehetőséget, elenyésző mértékű viszont a hajléktalanellátással foglalkozó alapítványok magánadományokból származó bevétele, ráadásul ezek az adományok nagy része eseti segítségnyújtás. Annak ellenére, hogy minden alapítványnál foglalkoztatnak fundraisert, akinek a magánszemélyektől, cégektől származó adománygyűjtés vagy a vállalatokkal való kapcsolattartás a feladata, ezek a források nem elegendők ahhoz, hogy akár csak kis részben pótolják az önkormányzati pénzeket.
A Hajléktalanokért Közalapítványhoz ad hoc jelleggel érkeznek pénzbeli vagy természetbeni adományok. Elképzelhető, hogy a téli hónapokban a nagyobb médiafigyelem miatt többen adakoznak, de a fundraising-tevékenységnél elsősorban a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlására koncentrálnak − nyilatkozta Kovács Gábor, az alapítvány igazgatója. Az egy százalékokból származó bevételek szervezetenként különböző mértékűek, van, ahol az összeg az egymillió forintot sem éri el. A Menhely Alapítványnak ez évente 9-10 millió forint bevételt jelent, miközben a teljes költségvetése körülbelül 300 millió forint.
A megkérdezett alapítványok közül egyik sem rendelkezett adománygyűjtő stratégiával, mert szerintük lehetetlen megfelelő mennyiségű forrást összegyűjteni. Vannak olyan országok, ilyen például Nagy-Britannia, ahol a hajléktalanellátás költségeinek felét magánforrásokból fizetik. Magyarországon azonban a vállalatok nem szívesen adományoznak vagy folytatnak csr-tevékenységet olyan alapítványok esetében, amelyek célja a szegénység visszaszorítása, ehelyett a fogyasztók által inkább támogatott ügyekre koncentrálnak, állatmenhelyekkel, kórházakkal, gyermekotthonokkal működnek együtt.
A hajléktalanellátás nem számít adomány- és csr-barát területnek, és a korábban jelentős önkormányzati bevétellel rendelkező alapítványok nem is tudtak felkészülni arra, hogy pályázati utakon vagy magánadományokból érjenek el bevételnövekedést novembertől.
A hajléktalanellátó intézményeknek a téli hónapokban különösen magas költségekkel kell számolniuk, ilyenkor a szállók túlzsúfoltak, és a meglévő helyek mellett további hatszáz főnek kell éjjeli menedéket biztosítaniuk. Emellett krízisautókat is biztosítanak. Több mint százmillió forintba kerül minden évben az ellátás a kritikus téli időszakban, hiszen ilyenkor a személyzet száma emelkedik, ezáltal a bérkifizetések nőnek, a magasabb fenntartási költségeket, a krízisautókat is finanszírozniuk kell. Mivel ezeket az összegeket lehetetlen magánszemélyektől, cégektől összegyűjteni, a szervezetek abban reménykednek, hogy ezekre a célokra kiegészítő állami vagy önkormányzati normatívákat tudnak igénybe venni.
