Lefagyott a magyar gazdaság

Nem okozott különösebb meglepetést a KSH által tegnap közölt részletes GDP-statisztika: az előzetes számokkal megegyezően a második negyedévben 1,5 százalékkal bővült a magyar gazdaság, míg negyedéves alapon csak stagnált.

A termelés oldaláról az ipar lassulása, az építőipar még katasztrofálisabb teljesítménye húzta le a GDP-t, de ezt némileg ellensúlyozni tudta a jó mezőgazdasági termés. Az első negyedév bő 10 százalékos ipari bővülése megfeleződött, az építőipar zuhanása pedig tovább gyorsult, immár meghaladja a 10 százalékot a mínusz. A mezőgazdasági termés ugyan csak átlagosnak mondható, de a tavalyi gyenge év után így is csaknem negyedével emelkedett az ágazat teljesítménye. A szolgáltatások lényegében stagnáltak, figyelemre méltó lehet viszont a szállítás, raktározás gyenge, mindössze félszázalékos emelkedése az egy negyedévvel ezelőtti 2,7 százalék után. Ennek oka, hogy elsősorban a közúti áruszállítás gyengélkedett, melyben tükröződik az ipar gyengébb teljesítménye. A pénzügyi tevékenységnél közel 5 százalékos volt a mínusz, ami növekedett az első negyedév után. Itt főként a bankok hitelezési aktivitásának csökkenése volt a felelős − ezt némileg tompították ugyanakkor az emelkedő kamatmarzsok.

Keserédes folyamat, hogy a felhasználás oldaláról a háztartások fogyasztásának visszaesése megállt, illetve hajszálnyival emelkedett, ami igaz a közösségi fogyasztásra is. A komoly csapás a beruházások oldaláról érkezett: már a másfél hete kiadott beruházási statisztikák alapján is sejteni lehetett, de immár tény, hogy közel 8 százalékkal esett a beruházási volumen. Az építési beruházások jócskán elmaradtak a korábbiaktól, valamint a szállítás, raktározás ágazat teljesített még kifejezetten gyengén − utóbbiaknál leginkább a negyedév során elmaradozó infrastrukturális fejlesztések miatt volt ekkora a mínusz. A külkereskedelem továbbra is a növekedés motorja volt, ám kétségtelen, hogy a 14 százalék feletti szintekről jelentősen csökkent a külkereskedelmi dinamika, de az export és import ollója továbbra sem szűkült.

Németh Dávid, az ING makroelemzője szerint kisebb meglepetés, hogy a háztartások fogyasztása nem esett vissza, hanem csak stagnált, míg például a mezőgazdaság jó teljesítményére számítani lehetett, mint ahogyan a feldolgozóipar növekedésének lassulására is lehetett következtetni.

A jövőt illetően elérhetőnek látják a kormány legújabb prognózisa szerinti kétszázalékos gazdasági növekedést 2011-re az elemzők. Ugyan a kilátások romlottak az elmúlt hetek adatai szerint, de − véli Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője − az ipari termelés kissé javulhat, így pedig tartható lehet a kormányzati cél.