Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
− Az elmúlt években jelentősen átalakult a Sony európai szervezete. Mi hívta életre a változást, illetve milyen eredményeket hozott az új struktúra?
− A kilencvenes évek végén a \"dotcom-lufi kipukkanását\" a szórakoztatóelektronika is megsínylette. A Sony − erősen innovatív márkaként − felismerte, hogy nem elegendő mindig és mindent a múltból merítve építkezni. Első lépésként a márkanév alatti leányvállalatokat integrálta a társaság, a legfőbb cél pedig egy, sokkal inkább fogyasztói irányultságú vállalati szerkezet kialakítása volt. Az Amerikával holtversenyben globálisan a második legnagyobb piacot jelentő Európában hat éve ennek érdekében készült el egy versenyképességi kutatás. A folyamat eredményeként Budapest egy 14 közép- és délkelet-európai országot − a cseh és szlovák piactól Bulgáriáig − összefogó régiós központtá vált 2009-ben. A vállalat centralizálta az értékesítéshez szükséges támogató funkciókat − a pénzügyet, vevőszolgálatot, logisztikát és marketinget −, az értékesítés azonban lokális maradt, a fogyasztóközeliség érdekében. A korábbi párhuzamosságok megszűnésével harmonizált szervezet és folyamatok alakultak ki, amely üzleti modellt később gyakorlatilag lemásolta a vállalat az egész kontinensre − ezzel jelentős költségeket megtakarítva. A Magyarországról irányított régió tavaly − Lengyelország, a balti országok, illetve Görögország és Ciprus csatlakozásával − 20 országra bővült.
− Mindez mit jelent a magyarországi tevékenység szempontjából?
− A megtakarítások révén lehetővé vált, hogy a korábbinál nagyobb összeget fektessen a magyar piacba a vállalat: a tavalyi marketingköltések 2,5-szerese áll rendelkezésre idén. Ennek eredményeként a Sony 2011-re megduplázta piaci részesedését Magyarországon az egy évvel korábbi időszakhoz képest, emellett a hazai fióktelep az elsősorban a felső vezetést érintő átszervezési hullám után növelni kezdte munkavállalóinak létszámát.
− A változások nyomán módosult Magyarország, illetve a régió szerepe vagy súlya a globális szervezeten belül?
− A fogyasztóközpontú megközelítésnek megfelelően folyamatosan a vásárlói élmény fejlesztésére törekszünk az értékesítési helyszíneken. Emellett Magyarország úttörő szerepet vállalt a Sony régiós átalakulási folyamata prototípusának kialakításában. A két tényező eredményeként komoly forgalomnövekedés indult el. Cégünk elkötelezett, hogy a vállalat globális fellendülése élére álljon, ennek egyik alapja lehet, hogy a fiatal kapitalizmusokban nem állnak a változások útjába a nyugaton jellemző régi dogmák. Magyarország központi szerepét a magyar dolgozók munkamorálja alapozta meg, emellett Budapest földrajzi elhelyezkedése a régión belül szintén fontos tényező. Ráadásul a szórakoztatóelektronika térségbeli piacán, Magyarországon tapasztalható a legkiélezettebb verseny, erre utal a cégen belüli ars poetica, hogy \"ami Magyarországon működik, az a térség más országaiban is működni fog\".
− A válságidőszak nyilvánvalóan megviselte e szektort is. Összességében milyen mozgásokat lát a hazai, illetve régiós piacon?
− Az igazi változást nem a válság, hanem a fogyasztói magatartás változása jelenti, valójában az erre adott válaszokban van a legnagyobb különbség. A kereskedelem átalakulása egy személyesebb, direktebb értékesítés felé mutat, erre igyekszik választ adni a Sony új vállalatirányítási modellje is. Az iparág az elmúlt években komoly hullámokat szenvedett el, a fogyasztók reakciója bizonyos szempontból kiszámíthatatlanná vált. A régió it-vel kibővített elektronikai piacán a laptop, mobiltelefon, illetve a televíziók adják a meghatározó részt, ezek helyzete a piac egészére kihat. Ezen termékkategóriák piaci növekedése biztosítja a teljes iparág fejlődését.
− Mennyiben nehezíti a helyzetet az elmúlt években tapasztalt áresés, illetve okozott-e ellátási problémát a japán földrengés?
− A kiélezett verseny − bizonyos termékeknél − az EU legalacsonyabb piaci árait eredményezi hazánkban. Az iparágban az eladásokat egyrészt az ár, másrészt pedig a tudásalapú kereskedelem befolyásolhatja. Utóbbi esetben a gyártó \"megtanítja\" a felhasználót arra, hogy miként döntsön a készülékek között. Hazánkban az ároldali megoldások dominálnak, összekapcsolódva például a hipermarketeknek az unión belüli egyik legmagasabb részesedésével az elektronikai cikkek értékesítésében. Szintén az árakra ható \"önbeteljesítő jóslat\" a termékek rövid időn belüli áresésére apelláló fogyasztói attitűd, a kivárás, mivel a kereskedők sokszor a forgalomnövelés érdekében egy idő után valóban árcsökkentéshez folyamodnak. A Sony stratégiája ezzel szemben hosszú távú, alapja az élményalapú termékbemutatás, a megalapozott vásárlói döntések elősegítése. A földrengés nem okozott áruhiányt, a piac korábban számolt dinamikája gyakorlatilag önmagától belassult az események hatására.
− Az idei magyarországi eredmények szempontjából hogyan szerepelhetnek az egyes szegmensek?
− Várakozásaink szerint az előző évhez képest 50 százalékkal bővülhet az lcd-televíziók eladása, blu-ray-lejátszóból pedig a 2010-es értékesítés kétszeresével számolunk. A fényképezőgépek piacán két számjegyű százalékos növekedésről szólnak a tervek, de hasonló emelkedés várható a Vaio laptopok és a kamerák eladásaiban is. A Sony összes árbevételének háromnegyedét Magyarországon a digitális képalkotás, a televíziók, illetve a Vaio-laptopok adják.
