Idén júliusban 3,1 százalékkal nőttek az árak a magyar gazdaságban − közölte tegnap a KSH. A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők amúgy is alacsony, 3,3 százalékos drágulással számoltak, ám a legfrissebb inflációs adat még ennél is kellemesebb meglepetést okozott. Havi összevetésben 0,3 százalékkal csökkent az árszint, a maginflációs mutató ugyanakkor emelkedett, éves összevetésben 3,2 százalékos volt.
Már a júniusi statisztika is meglepetést okozott − csupán 3,5 százalékkal emelkedtek az árak −, akkor az élelmiszerek ára csökkent a vártnál nagyobb mértékben. Ez a tendencia folytatódott: a júniusi 1 százalék után júliusban 1,2 százalékkal csökkent a termékkör ára havi alapon, ami − párosulva azzal, hogy tavaly ilyenkor csak 0,1 százalék volt a mínusz − komolyan hozzájárult az árdinamika lassulásához. Az élelmiszereken belül főként az idényáras termékek ára lett kisebb, bő 10 százalék feletti mértékben. A feldolgozott élelmiszerek körében ugyanakkor drágulás volt tapasztalható, ami meg is látszott a maginfláció emelkedésében. Ám ez nem ad okot különösebb aggodalomra − mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A jó mezőgazdasági termés először a szezonális élelmiszerek árait érintette, míg a tavalyi rossz termés hatása még látszik a feldolgozott élelmiszereken − a maginfláció pedig az előbbit nem, míg az utóbbit tartalmazza. Ahogy fokozatosan a feldolgozott élelmiszerek áraiba is beépül a jó termés hatása, úgy \"lejjebb csordogál\" a maginflációs mutató is − fogalmazott a szakértő.
A ruházkodási cikkek árai 2,5 százalékkal csökkentek júniushoz képest − ez nem különösebb meglepetés, a szezonalitásnak megfelelően alakult. A legnagyobb ütemű emelkedés a szolgáltatásoknál volt megfigyelhető (0,7 százalék), ennek fő oka a szintén a szezonalitás miatt megdrágult üdülési szolgáltatás volt. Kismértékben (0,1 százalékkal) kerültek többe a statisztikai hivatal szerint a szeszes italok, dohányáruk, valamint a háztartási energia.
Az üzemanyag drágult júliusban, ám a KSH számításai szerint csaknem egy százalékkal csökkent − ennek oka, hogy a hivatal az adatgyűjtést huszadikán zárja, az áremelkedés pedig a hónap végén történt. Emiatt az egyéb cikkek termékcsoport − amelynek része az üzemanyag is − 0,5 százalékkal olcsóbb lett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ám ez már megszokott jelenség, a nyomott belső kereslet miatt ez a termékcsoport már hosszú hónapok óta deflációban van.
A következő hónapokkal kapcsolatban Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője úgy véli, augusztusban felpattanhat az infláció, mivel tavaly ugyanekkor jelentősen estek az élelmiszerárak, ráadásul a július végi üzemanyag-drágulást augusztusra számolja el a hivatal. Ráadásul tavaly augusztusban volt egy áramárcsökkenés is, ami szintúgy negatívan érinti majd az idei havi adatot.
Az őszi hónapok folyamán némileg emelkedik majd az infláció pályája, de viszonylag lapos marad, nem valószínű, hogy meghaladná a 3,5 százalékot − véli Török. Jövőre viszont lejjebb, egy 2,5−3 százalékos sávba tolódhat a fogyasztói árindex. Ennek oka, hogy nincs inflációs nyomás a belső kereslet oldaláról, ahogy külső oldalról sincs és az olaj, illetve egyéb nyersanyagok árai is csökkennek − tette hozzá a Raiffeisen szakértője.
| Megnevezés | Előző hó=100 | Előző év július =100 |
| Fogyasztóiár-index | 99,7 | 103,1 |
| Harmonizált fogyasztóiár-index | 99,7 | 103,1 |
| Maginfláció (szezonálisan kiigazított) | 100,3 | 103,2 |
| Változatlan adótartalmú árindex | 99,7 | 103,0 |
| Nyugdíjas-fogyasztóiárindex | 99,6 | 103,4 |
| Forrás: KSH |
