Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt évek cégjogot érintő egyik legsikeresebb módosítása az volt, hogy a mérlegek benyújtását elmulasztó társaságok kemény szankciókkal kénytelenek szembenézni. Jóllehet eredetileg is volt szabály arra az esetre, ha egy társaság nem helyezte időben letétbe a beszámolóját, ám az nevetséges összegű pénzbüntetés volt, ráadásul a cégbíróságnak kellett volna intéznie. Márpedig − főleg az elektronikus ügyintézés széles körű elterjedése előtt − ez teljesíthetetlen feladat lett volna a bíróság számára.
Emellett a cégbíróság nem hatóság, így jogosítványai is korlátozottak. Az új szabályok szerint ha a társaságok nem nyújtják be határidőre a mérlegüket − ez a naptári év szerint elszámolóknál május 30. −, egy automatikus eljárás alá kerülnek. Az adóhatóság a birtokában lévő információk alapján szűri a mulasztókat, s többszöri figyelmeztetés után felfüggeszti a cég adószámát, s ha ez sem sarkallja cselekvésre a cégtulajdonost, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törli az adószámot. Az ügymenet lezárásaként kényszer-végelszámolás alá kerülnek a társaságok.
Az előzetes becslések arról szóltak, hogy több tízezer cég lehet, amelyektől nem várható beszámoló − mivel nem működnek, tulajdonosuk elhagyta őket, esetleg fiktívek. Mára ez a szám nagyjából százezerre emelkedett, az új szabályok szerint pedig néhány év alatt kophatnak ki. Az egész évre 25 ezer végelszámolást vár az Opten Kft., s a féléves adatok szerint ennek kétharmada vezethető vissza a mérlegbenyújtás elmaradására. Vagyis az idén várhatóan több mint 15 ezer céggel \"tisztulhat\" a rendszer. Már ha nem számítjuk ehhez a gombamódra szaporodó, kétes céllal alapított új vállalkozásokat.
A statisztikák szerint a végelszámolások negyede fordul felszámolásba. Ezt a mutatót jelentősen rontják majd a mérleges kényszer-végelszámolások, hiszen itt a tömérdek adósságot felhalmozó, magára hagyott társaságok túlsúlya a jellemző. Az ilyen cégek felszámolása minden szereplő szempontjából macerás − kivéve az adott társaság tulajdonosait, vezetőit. A felszámoló eleve tudja, hogy nem jut pénzhez, s jóformán az idejét fecsérli. A hitelezők, illetve az állam pedig sosem kapja meg a neki járó összeget.
