Az idén várhatóan a tavalyinál közel 30 százalékkal magasabb, 50 ezer tonnás − és a legtöbb termelőnél még nyereséges − lehet a kajszitermés Magyarországon − mondta a Napi Gazdaságnak Szabó József, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács csonthéjas bizottságának elnöke. Az európai termelés idén 18-20 százalékkal csökkenhet, ami jó értékesítési lehetőséget kínál a hazai kertészeteknek. A kajszi termőterülete évek óta nagyjából változatlan hazánkban, 4700−5300 hektár között ingadozik, jelentősen javult azonban az ültetvények technológiai színvonala. Ennek köszönhetően az átlagos terméshozam és az éves betakarítható mennyiség is magasabb. A magyar kajszitermés mintegy 70 százaléka kerül ipari felhasználásra, és csak 30 százalékot értékesítenek a frisspiacon. A hagyományos magyar fajtákat az elsősorban élelmiszer-ipari felhasználásra keresik az exportpiacokon. A szezon eleji átmeneti árcsökkenés után mostanra mind az ipari, mind a frisspiaci felvásárlási ár emelkedni kezdett, jó minőségű étkezési barackért a korábbi egy euró alatti összeggel szemben 1-3 eurót is megadnak kilogrammonként.
A konzervipari és légyártási célú kereslet az utóbbi időben drasztikusan csökkent, előbbi helyét a joghurtgyártásban és az édesiparban jobban hasznosítható fagyasztottgyümölcs-felhasználás veszi át. A hazai gyümölcsléfogyasztás ágazati hírek szerint 30-40 százalékkal mérséklődött az utóbbi években, a tendenciát pedig tovább fokozza a termékdíj bevezetése. A kereslet csökkenését kompenzálja a pálinkagyártók étkezési minőségű gyümölcs iránti kereslete, ami mennyiségben már közvetlenül az export utáni kategóriát jelenti.
