Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország nem tartozik a liberális gazdaságjogi szabályokat alkalmazó államok közé, annak ellenére, hogy a kormány erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy hazánk vonzó célpontja legyen a külföldi befektetőknek, holdingoknak. Egy céget Magyarországra költöztetni azonban kifejezetten nehézkes − pedig újat akár két napon belül alapíthat bárki. Egy római székhelyű építőipari cég úgy akarta székhelyét Magyarországra helyezni, hogy tevékenységét Olaszországban megszünteti és a magyar jog szerint VALE Építési Kft. néven működik tovább. A tulajdonosok viszont az olasz céget a magyar társaság jogelődjeként kívánták feltüntetni. A magyar cégbíróság a VALE bejegyzése iránti kérelmet azzal az indokkal utasította el, hogy a cégtörvény alapján erre nincs lehetőség.
Az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, majd az Európai Bíróságra. A kérdés lényegében az, hogy sérti-e a letelepedés szabadságát, hogy Magyarország nem engedi a jogelőd feltüntetését − a tárgyalás szeptember közepén lesz. Egy korábbi, hasonló ügyben − ahol egy magyarországi cég akarta Olaszországba helyezni székhelyét úgy, hogy az ügyintézés, adózás továbbra is a magyar szabályok szerint történjen − a bíróság végül szabályosnak találta a magyar gyakorlatot. Elvileg a VALE esetében is dönthet így a bíróság. Számos államban működnek olyan modellek, amelyek lehetővé teszik a kényelmes költözést − mondta a Napi Gazdaságnak Torma Levente, a DLA Piper Adótanácsadó Kft. vezetője. A Benelux államokban tradicionálisan működik az úgynevezett full migration, vagyis egy cég úgy tud ki- és beköltözni, mint ha csak egy utcával költözött volna arrébb. Hasonló modellek működnek Írországban, Spanyolországban is, de Nagy-Britanniában például nincs ilyen lehetőség.
A költözésnek lehet adózásbeli, de cégjogi indoka is − az előnyöknél nem is elsősorban az alacsony adókulcsokra kell gondolni. Egy brit biztosító például azért is költözött át Hollandiába, mert eszközeit a könyvekben szereplőhöz képest kétszer akkora piaci értéken kezdhette el értékcsökkenteni − vagyis komoly adóelőnyt kapott. Jóllehet Hollandiában viszonylag magas az adókulcs, ezt bőven kompenzálja a kellőképpen leszorított adóalap. Az adózás mellett a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok is lehetnek vonzók. Ez akkor számít, ha jelentősen eltér például a kiszorítás szabályozása, de akár a mögöttes felelősség megítélése, felügyelőbizottság állítása is vonzóbb lehet. Vagyis a jogrendszerek is versengenek egymással, nemcsak az adószabályok − hangsúlyozta Torma. A gyakorlatban nem lenne akadálya, hogy Magyarország is adjon ilyen előnyt, illetve megkönnyítse a betelepülést − ennek persze megvan az a hátránya, hogy a kiköltözés is könnyebb. Ezt azért is tehetné meg hazánk, mivel több olyan szabály is él, amely a külföldi befektetőknek csábító. Idetartozik a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok tulajdonképpeni adómentessége is.
