Lélekben kellene alkalmazkodnia a munkapiacnak

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A válság elmúlt három éve alatt gazdasági kényszerek miatt lényegesen rugalmasabbá vált a magyar munkaerőpiac, még akkor is, ha a jelenlegi Munka törvénykönyve (Mt.) szerint az egyes kényszermegoldások nem mindig szabályosak − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Zsoldisné Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. Ugyan még mindig vannak olyan munkavállalók, akik hónapokig tartó munkanélküliséget követően is válogatnak a szűkös munkalehetőségek között, azonban a többség számára − főleg a tartalékok kimerülése után − elsődlegessé vált a bejelentett állás megléte, szóljon az bármilyen rövid időtartamra is.

Ez pedig fölértékelte a munkaerő-kölcsönzést, és egyre kevesebb munkavállaló idegenkedik az atipikus foglalkoztatási formáktól is. Ugyanakkor sokukra még mindig jellemző az elvesztett kedvezmények, jogosultságok, esetleg fizetési szint siratása a meglévő állás értékelése helyett − állapította meg Csaposs. Ez némiképp veszélyes gondolkodás akkor, amikor a munkaadóknak bőven van honnan válogatniuk jobb, elkötelezettebb munkaerőt. Gondok lehetnek majd a munkaerőpiacra visszatérő rokkantnyugdíjasok, illetve kismamák foglalkoztatásával is. Utóbbiak ugyanis egyre nagyobb számban döntenek a tervezettnél korábbi visszatérés mellett anyagi okok miatt.

A tartalékok kimerülése miatt egyre több munkavállaló enged az elvárásaiból, és várhatóan ősszel, a szezonális foglalkoztatás végén és az iskolakezdés közeledtével újabb jelentős munkavállalói tömegek jelennek meg álláskeresőként − mondta a Napi Gazdaságnak Kurdi Ferenc, a Pannon-Work Személyzeti Szolgáltató Zrt. értékesítési és marketingvezetője. Emiatt különösen nagy jelentősége lesz az őszi állásbörzéknek, mivel ekkor kiderülhet, hogy az idei foglalkoztatásbővülés mennyire volt szezonális, és mennyire volt mögötte valós gazdasági növekedés. A megváltozott dolgozói hozzáállásra a cégek is reagáltak, vélhetően ezért is csökkent idén a diákmunka-lehetőségek száma, a munkaadók ugyanis szívesebben alkalmaznak tapasztalt felnőtteket − akár rövid távra minimálbérért is −, mint diák munkásokat. A kölcsönzési üzletág Kurdi szerint idén 10-20, legfeljebb 30 százalékos növekedést tud majd elérni, és aligha ismételhető meg a 2009 közepe és 2010 közepe közötti csaknem 100 százalékos bővülés.

A Pannon-Work egyelőre mind a közvetítési, mind a kölcsönzési üzletágában felfutást tapasztal, igaz, elsősorban a nyugat-magyarországi, Győr környéki új beruházások, valamint a partnerei által adott, külföldi munkavégzésre szóló megbízások miatt. Jelenleg is fut egy, a rotterdami kikötőbe, valamint egy közép-európai munkahelyre szóló toborzásuk: előbbibe bádogosokat, alumíniumhegesztőket, csőszigetelőket, utóbbiba száz sofőrt, Ausztriába pedig épületasztalosokat, lakatosokat keresnek.

A válság számos magyar vállalatot ébresztett rá, hogy óvatosabban és előrelátóbban kell terveznie és nagyobb tartalékokat képeznie − ezt a sokszor fájdalmas úton megszerzett leckét Csaposs szerint aligha felejtik el a cégek a gazdasági fellendülés időszakában sem, ezért vélhetően egyre többen fogják alkalmazni a munkaerő-gazdálkodás egyre szofisztikáltabb eszközeit. Igaz, elsősorban még mindig a multinacionális, valamint az egyéb külföldi tulajdonú vállalkozások alkalmazzák a fejlett hr-eszközöket, szemben a hagyományos magyar munkáltatókkal. Főként a kis- és középvállalati szektorban van lemaradás e téren. A válság alatt a folyamatos felvilágosítás hatására jelentősen nőtt az e körből érkező kölcsönzési megbízások aránya is − tette hozzá Kurdi Ferenc. Hosszabb távon inkább üzletpolitika-függő, hogy mennyire lesz tartós az elmúlt években megtapasztalt kényszerű rugalmasság.
A magyar cégek még fejlődhetnének − ez elsősorban munkaadói és munkavállalói részről igényel mentalitásváltást, kölcsönös megegyezést, és nem kifejezetten szabályozási kérdés, bár Csaposs szerint az kétségtelen, hogy az Mt. évtizedes szabályait érdemes a mai munkakörülményekhez igazítani. Például ha a munkáltató megengedi, hogy a dolgozó a hét egy részében otthonról dolgozzon, az jogilag távmunka, azonban csak a legritkább esetben adminisztrálják is ekként, mivel a másik fele hagyományos munkaviszonynak számít, így azonban megspórolják a dupla bérszámfejtést és nyilvántartást. Véleménye szerint a Magyar munkaterv filozófiájából az látszik, hogy bár a kormány is fontosnak tartja az atipikus foglalkoztatási formákat − mint a kölcsönzés, a részmunkaidő és a távmunka −, hosszabb távon elsősorban a hagyományos foglalkoztatást tennék rugalmasabbá.