Körülbelül ugyanannyian szeretnének a felsőoktatásban továbbtanulni az idén, mint egy éve: 141 ezren. Tavaly ugrásszerű növekedés volt tapasztalható a felsőoktatásba jelentkezők számában, és akkor az egy évvel korábbinál csaknem 13 ezerrel többen adták be jelentkezésüket − emlékeztet a felvi.hu elemzése. Az idén folytatódott a növekvő tendencia, de üteme lassult, mindössze néhány százzal több jelentkezőt vonzottak az egyetemek, főiskolák képzései.
A felvételizők 68 százaléka − több mint 95 ezer jelentkező − alapszakos képzést jelölt meg első helyen, ez 1300 fős csökkenést jelent a tavalyihoz képest. Mesterképzést a felvételizők csaknem 20 százaléka választott, felsőfokú szakképzésre pedig valamivel több mint 8800-an adták be jelentkezésüket. A mesterképzés esetében így 1400-zal több a jelentkező a tavalyihoz képest, a felsőfokú szakképzést pedig körülbelül 350-nel többen jelöltek meg első helyen.
A női felvételizők aránya több mint tíz százalékkal meghaladja a férfiakét. A \"legférfiasabb\" terület az informatika és a műszaki, ezek 80-90 százalékos férfi első helyes jelentkezői arányukkal megelőzik a nemzetvédelmi és katonai képzést is. A legnagyobb arányú női többség a pedagógusképzést (81,1 százalék), az orvos- és egészségtudományi (78,8 százalék), a bölcsészettudományi (74 százalék), a társadalomtudományi (69,9) és az összességében kis létszámú művészetközvetítés (66,2 százalék) képzési területet jellemzi.
A képzési területek \"versenyében\" az idén is a gazdaságtudományok vitték el a pálmát, csaknem minden ötödik jelentkező ilyen képzést jelölt meg első helyen. Tíz százalék feletti a műszaki, valamint a bölcsészettudomány képzési terület részesedése is. Az államilag támogatott képzésekre jelentkezők aránya nagyjából megfelel a tavaly megfigyelhetőnek, az első helyes jelentkezések több mint 87 százaléka államilag támogatott helyre irányul.
