A kkv-barát közbeszerzési szabályozás évek óta kiemelt célja a mindenkori kormányzatnak. Legutóbb 2009 áprilisától lépett hatályba egy jelentősebb módosítás, ami ezt szolgálta. Az akkori változások több vonalon is éreztették hatásukat. Statisztikai szempontból jelentős eredményt hozott, hogy az eljárások száma tavaly hatvan százalékkal emelkedett, mert az egyszerű eljárások eredményéről kötelező lett tájékoztatót megjelentetni. Ez 2009-ben plusz 2500, tavaly pedig plusz 7700 eljárást jelentett.
Az ajánlatkérők olyan szamárvezetőt is kaptak, amelyek javasolták, hogy lehetőség szerint az ajánlatokat részajánlatokra bontva írják ki, az elbírálásnál ne mindig a legalacsonyabb, hanem az összességében legjobb ajánlatot fogadják el. Utóbbinál a kkv-k saját innovációikkal, egyedi ötleteikkel tudják a hozzáadott értéket növelni.
A módosítások hatására tavaly mind darabszámban, mind értéket tekintve emelkedett a kkv-k aránya. Az összesen mintegy 10,7 ezer érvényes eljárás 79,3 százalékát szerezték meg kkv-k − 2009-ben ez az arány 74 százalék volt −, értékben pedig nyolc százalékpontos javulással, 48 százalékot hasítottak ki a tortából. Az eljárások darabszámát illetően azért vezetnek toronymagasan a kkv-k, mert az egyes eljárások kis értékűek egy nagyvállalat számára − azok 74 százaléka nem érte el az uniós értékhatárt. Értékben fordított a helyzet: a kisebb eljárások a teljes értéknek mindössze 26,5 százalékára rúgtak.
Ez az arány jövőre javulhat, az új szabályok ugyanis még konkrétabban támogatják a kisebb cégek térnyerését. Szolgáltatás, árubeszerzés esetén 25, építési beruházás esetén pedig 150 millió forint alatt az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást is indíthat (a részletekről lásd másik írásunkat), s lehetőség nyílik arra is, hogy az adott kiírásban kérni lehessen százmillió, építési beruházás esetén egymilliárd forint árbevételű cég részvételét. Valódi felpezsdülést inkább az első engedmény hozhat. Ki ne választaná a gyors, egyszerű és problémamentes eljárást, amit a hirdetmény nélküli tárgyalásos jelent egy nyilvánoshoz képest.
Kérdés persze, ez hogyan hat majd az átláthatóságra. Az eljárások jelentős hányada ugyanis ebbe a kategóriába tartozik: tavaly az egy eljárásra jutó érték 140 milló forint volt, a 7,7 ezer egyszerű eljárás összértéke meghaladta a 380 milliárd forintot, ami eljárásonként kevesebb mint ötvenmillió forint.
| Eljárástípus | Szám | Összes | Érték | Összes |
| arányában | (milliárd forint) | arányában | ||
| Nyílt | 1848 | 17,3 | 707,2 | 47,25 |
| Meghívásos | 175 | 1,64 | 56,1 | 3,75 |
| Tárgyalásos | 944 | 8,83 | 347,1 | 23,2 |
| Egyszerűsített | 3 | 0,03 | 0,4 | 0,03 |
| Versenypárbeszéd | 2 | 0,02 | 2 | 0,13 |
| Egyszerűsített | 7713 | 72,18 | 383,7 | 25,64 |
| Összesen | 10685 | 100 | 1496,5 | 100 |
Forrás: Közbeszerzések Tanácsa
