Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több lényeges ponton is változik a közfoglalkoztatási rendszer a hétfőn elfogadott, augusztustól hatályos törvénnyel, ezek jelentős részét már korábban bejelentették.
| 1. Bevezetik a kormány által rendeletben meghatározni kívánt közfoglalkoztatási bért, illetve közfoglalkoztatási garantált bért. |
| 2. A közfoglalkoztatáshoz adómentes juttatások kapcsolódnak (utazási költségtérítés, 4 óránál hosszabb foglalkoztatás esetén napi egyszeri étkezés). |
| 3. A jogszabály definiálja, ki lehet közfoglalkoztató, közmunkás és mi számít közmunkának. |
| 4. A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy önkormányzatok közfoglalkoztatási célra ingyen vagyonkezelésbe kapjanak állami földeket. |
A közfoglalkoztatási bér összege azért is fontos, mert ehhez kötik a rendszeres szociális segély, illetve a családok által igényelhető egyéb támogatások maximumát is. Előbbi számítási módját is megváltoztatta a kormány, hogy ezzel is a munkavállalás felé tereljék az érintetteket. A szociális törvény módosítása révén az önkormányzatok a rendezett lakókörnyezet meglétéhez köthetik az aktív korúak különféle szociális segélyeit, illetve támogatását (előzetes becslések szerint ezeknél családonként nagyjából 90 ezer forint körül lenne a limit). A bérpótló juttatást szeptembertől foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak nevezik majd, és csak az jogosult rá, akinek nem tudnak közfoglalkoztatásban sem munkát biztosítani. (Mint ismert, az álláskeresők nem utasíthatják majd vissza a felajánlott munka- vagy közmunka-lehetőséget, ha nem akarnak kiesni az ellátórendszerből − más településen elérhető munkát is csak a jegyző által igazolt esetben.)
Létrehozzák a foglalkoztatási és közfoglalkoztatási adatbázist, amelyben a bérpótló juttatásban, illetve a szociális ellátásokban részesülők, valamint a közfoglalkoztatásban részt vevők személyes adatai mellett a munkapiaci helyzetükkel kapcsolatos adataikat is rögzítik − a szakképzettség mellett például az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést, illetve azt, hogy vettek-e részt munkaerő-piaci képzésben, helyezkedtek-e el támogatott program keretében. Ezen túlmenően nyilvántartják az álláskeresővé válással kapcsolatos adatokat, valamint azt, hogy mikor, meddig, hol és milyen feltételek mellett vett részt az illető közfoglalkoztatásban. Rögzítik azt is, hogy a munkavállaló hátrányos helyzetűnek számít-e, és ha igen, mi alapján (munkapiaci helyzet, fogyatékosság). Ezekbe az adatokba betekintést nyerhet a belügyminiszter annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatait elláthassa.
