Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az országgyűlés utolsó ülésnapján tegnap − egy-két utolsó pillanatban beérkezett módosítás kivételével − lényegében már csak levezetés gyanánt nyomkodták a gombokat a képviselők. Egy sor olyan módosításon jutott így túl a parlament, amely igen komoly visszatetszést váltott ki a közvéleményben, illetve azokban, akik a bőrükön érzik majd a változást. Ide sorolható a chipsadó néven elhíresült \"népegészségügyi termékadó\", az alacsony keresetűek béremeléséről szóló törvény és a közmunka szabályozásának módosítása.
Voltak kevésbé vitatott ügyek is, ide tartozik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt cégek gyorsított felszámolásának szabályozása, az elektronikus hírközlési tárgyú törvény módosítása vagy az év elején bejelentett költségvetési zárolás véglegesítése. Pont került az alapvető jogok biztosáról, a választásról szóló törvény, illetve a közbeszerzési törvény módosításának végére is.
Talán egyetlen olyan új jogszabály született, amelynek egyöntetűen örültek az érintettek − s amelyet valódi szakmai egyeztetés előzött meg. Ez a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (szit-ek) alapítását és működtetését lehetővé tevő törvény − a szöveget már hosszú ideje dédelgeti a szakminisztérium, vagyis nagyjából ez az egyetlen szabályozás, amelyet nem hetek alatt kellett összedobni. Már régóta − vagyis még az előző kormányok idején − érlelődött az ötlet, hogyan lehetne Magyarországot afféle holdingközponttá változtatni. Ehhez jó kiindulópont lehet a megfelelő környezet kialakítása az ingatlanbefektetési társaságok számára. A jelenleg túl szigorú és kötött szabályozás szerint működő, a kisbefektetők számára elérhetetlen ingatlanalapok mellett így megjelenhetnek a kötelezően kisrészvényeseket is tulajdonosi körben bíró társaságok, a szit-ek. A kötelezően legalább tízmilliárd forint alaptőkéjű cégek adómentességet élveznek, adót kizárólag a fizetendő osztalék után kell fizetni − vagyont a cégben tartani nem lehet, vagyis mindent ki kell fizetni osztalékként. A módosítások kissé szűkítették a lehetőségeket azzal, hogy nem lehet a cégben tartalékot képezni későbbi befektetésekhez − ez az eredeti verzióban benne volt.
A zárószavazás előtti módosítók között azonban egy olyan is található, ami még vonzóbbá teheti a cégalapítást. Eredetileg a javaslat ötvenszázalékos illetékkedvezményt is adott volna a társaságoknak, amelyet arra hivatkozva vettek ki a képviselők, hogy épp elég kedvezményt kapnak így is a cégek. Végül azonban az ingatlanalapoknak járó, kétszázalékos illetékmértéket javasolta a gazdasági bizottság bevezetni. Így összességében valóban csak az osztalékadót kell megfizetni a sikeres ügyletekből származó eredmény után.
