Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány ütemterve szerint idén összesen 32 sarkalatos törvényt kell megalkotni vagy átírni, vagy \"ráncfelvarrni\". Ebből hét jutott a mostani ülésszakra, köztük az Állami Számvevőszékről, a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény, de ebbe a körbe tartozik a tegnap zárószavazáson átesett egyházi, illetve közbeszerzési törvény is.
Ezeken még az utolsó pillanatban is eszközöltek jelentős változást a képviselők. A közbeszerzési törvény esetében ez biztosan nem baj: a zárószavazás előtt benyújtott módosító szerint ugyanis a Közbeszerzési Döntőbizottság felettes szerve, a Közbeszerzési Hatóság nem lehet kormányhivatal. Ezzel ugyanis részben elveszítené függetlenségét a hatóság, hiszen számos kormányzati megrendelés is a döntőbizottság előtt landol. Így a hatóság autonóm marad.
A további sarkalatos törvények benyújtása ősszel várható, ezek közül több rutinfeladat lesz. Az alkotmány szerint a sarkalatos törvényekről szavazni kell, ám ez a gyakorlatban nem jelent feltétlenül gyökeres átalakítást − a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvénynél is ez volt a helyzet. Jóllehet semmit sem lehet tudni a tervekről, szakemberek azt remélik, hogy a majdani jegybanktörvény is hasonló kaliberű lesz.
Az azonban biztos, hogy kemény meccsek is lesznek ősszel. Az egyik az új önkormányzati törvénynél jöhet, amelyről egyelőre azt lehet tudni: alapvetően átírja a jelenlegi rendszert. Bizonyos lélekszám alatt a település polgármestere csak társadalmi munkában töltheti be tisztségét, ismét megjelennek a járások mint közigazgatási egységek, s az állam több beleszólást kap a helyi oktatási rendszer kialakításába − azzal, hogy részben az állam is finanszírozza az intézményeket.
Jelentősen átalakul a teljes finanszírozás is: a mostani normatív rendszer helyett feladatfinanszírozás lesz, vagyis adott feladat költségeihez lesznek rendelve az állami hozzájárulások. Összességében akár ezermilliárd forinttal is kisebb lehet ez az összeg éves szinten, köszönhetően annak, hogy a feladatok is jóval szűkebbek lesznek. Ezzel együtt a helyi adózást is átalakítaná a kormány: az önkormányzatok tetszőleges, speciális adókat is bevezethetnének − adott keretek között −, ám az iparűzési adóban a gazdagabb települések önmegtartóztatásra lesznek kényszerítve. A megyén belül ugyanis a beszedett adó egy részét közösségi feladatokra, például úthálózat bővítésére, intézményi fejlesztésre kellene fordítani.
