Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Országgyűlés tegnap megszavazta az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló, többek között Rogán Antal által jegyzett törvényjavaslatot. Ennek értelmében januártól a kormány rendeletben szabja majd meg, mekkora lehet a bruttó 300 ezer forint alatt keresők bérkiegészítése, ami biztosítja majd, hogy az előző évi nettójuk értékét megőrizzék. A \"bérmonitoring bizottság\" javaslata a 16 százalékos egységes személyi jövedelemadó kompenzálásának kikényszerítése érdekében született − a bizottság szerint ugyanis csak a munkaadók egy része ellensúlyozta dolgozói bérében az adóváltozás negatív hatásait. (A zárószavazás előtt kikerült a törvényből a már megszüntetett Országos Érdekegyeztető Tanáccsal kapcsolatos, az eredeti változatában még szereplő utalás.)
Az elvárt béremelés és az erősen ajánlott kompenzáció számos munkaadói érdekképviselettől kapott kritikát, mondván, túl azon, hogy a kormány durván belenyúl a versenyszféra bérpolitikájába, egyrészt diszkriminálja azokat a vállalkozásokat, amelyek gazdasági helyzetük miatt nem képesek az emelést végrehajtani, másrészt az intézkedés oda vezethet, hogy elbocsátásokkal gazdálkodják ki a cégek a szükséges összeget. A törvény végleges változatában már a gazdasági racionalitás jelei is fölfedezhetőek, például lehetővé válik, hogy az elvárt béremelés összegének egy részét béren kívüli juttatásból fedezzék a munkaadók. Azt azonban még mindig nem lehet tudni, hogy a kompenzáció mekkora része lehet cafeteriaelem.
A munkaadóknak − hacsak nem akarnak komolyabb jogkövetkezményt − a következő két évben ki kell egészíteniük az alacsonyabb keresetű dolgozóik legalább kétharmadának jövedelmét. A munkaügyi ellenőrzés a jövőben ugyanis az elvárt béremelés teljesítésére is kiterjed majd. Bírságot nem szabnak ki az elmaradásért, de az adott munkaadó − a rendezetlen munkaügyi kapcsolatokhoz hasonló jogkövetkezményként − két évre kizárható lesz a közbeszerzési eljárásokból, az állami támogatásokból, illetve az elkülönített állami pénzalapok támogatásaiból is. A jogszabály 2014 januárjában hatályát veszti, de az elvárt béremelés elmaradása miatti jogkövetkezmények továbbra is fennmaradnak − tehát ha valakire mondjuk 2013 végén róják ki a büntetést, az 2015 végéig tart majd.
