A tervek szerint az ősszel véglegesítik a jelenleg szakmai, társadalmi egyeztetés alatt lévő kormányzati külgazdasági stratégiát − tudta meg a Napi Gazdaság. Ez olyan összetett program, amely a teljes külgazdaságot lefedi, vagyis a kereskedelemfejlesztés mellett a befektetésösztönzéssel is foglalkozik − mondta lapunknak a tervezet elkészítésében meghatározó szerepet játszó Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) szóvivője, Orodán Krisztián. A stratégia lényeges eleme a meglévő exportpiacok megtartása mellett az új piacok szerzését célzó elképzelések megfogalmazása, elsősorban a Balkánra, Kelet-Európára és Ázsiára vonatkozóan.
A kormány az összexportot 2015-re 120 milliárd euróra tervezi növelni a jelenlegi 72 milliárd euróról. Az éves működőtőke-behozatalt (FDI) 2015-ig évi négymilliárd euróra akarják emelni, az FDI és az export erősítése révén 50 ezer új munkahely keletkezhet a stratégia kidolgozói szerint. A befektetésösztönzés segítségével olyan cégeket kívánnak Magyarországra hozni, amelyek támaszkodhatnak a magyarországi kkv-kra mint beszállítókra; ezek erősítése azért is kiemelt cél, mert a válság bebizonyította, hogy a kis- és közepes vállalkozások sokkal rugalmasabban reagálnak, mint a nagyok, ezért arányuk növelése stabilizáló hatással lehet a magyar exportra külső sokkok esetén.
A külgazdasági stratégia nem Kínára épül, az ottani piac csak egy része a megcélzott relációknak − válaszolta a szóvivő arra a kérdésünkre, hogy milyen szerepet szánnak a napjainkban a figyelem középpontjába került Távol-Keletnek. Magyarország hosszú távú tervei között továbbra is fontosak a jelenlegi célpiacok az export- és a befektetésösztönzés terén egyaránt (Európai Unió, Németország, USA, Japán). Kína az export bővítésének egyik lehetséges iránya, de egyben potenciális befektető ország is. Az export ösztönzése mellett bizonyos területeken, ahol erre reális lehetőség van (elsősorban mezőgazdasági, élelmiszer-ipari termékek esetében), törekedni kell arra − racionális keretek között −, hogy az importterméket hazaival helyettesítsék, ezzel is javítva a külső egyensúlyt.
A külgazdasági stratégia érinti a magyar cégek külföldi befektetéseinek segítését is, itt a legfontosabb célpont a Balkán és Kelet-Európa. A HITA a szakmai koordinációja alatt működő Külgazdasági Szakdiplomata Hálózat segítségével tud támogatást nyújtani a magyar befektetőknek. A jelzett relációkban folyamatosan figyelik például az olyan privatizációs terveket, amelyek elérhető befektetési lehetőséget jelentenek a magyar kkv-k számára. Magyarországnak fontos, hogy olyan magyar cégek külföldi befektetéseit segítse, amelyek projektjei nem járnak magyarországi munkahelyek felszámolásával, hanem további hazai új munkahelyeket teremtenek.
Mindennek érdekében a HITA olyan hatékony eszközrendszert dolgozott ki, amely a meglévő és jól bevált eszközök − nemzetközi kiállítások, üzletember-találkozók, gazdasági és kormányzati delegációk − mellett új szolgáltatásokat is tartalmaz. Ilyen például a magyar kkv-k fejlesztésére megalkotott export-tanácsadói program, melynek során a HITA szakembere − exportfejlesztő tanácsadó kollégaként − részt vesz a vállalkozás munkájában.
| Célterület | Indikátor | 2009 | 2015 |
| Növekedés | Exportnövekedés | 72* | 120 |
| Kkv-k szerepe | Magyar kkv-export növekedése | 6,5 | 10 |
| Tőkekihelyezés | Kihelyezett tőkeállomány | 17 | 25 |
| Külföldi beruházások | Éves külföldi közvetlen tőkebeáramlás | 1,6 | 4 |
| Munkahelyteremtés | Az export bővítése és a külföldi | ||
| tőkebefektetések által létrehozott | |||
| új munkahelyek száma | plusz 50 ezer |
* 2010-as adat, folyó áras adat Forrás, Külkereskedelmi stratégia vitairat
