A hétfőn elfogadott munkaügyi salátatörvényben a jogharmonizációs célú módosítások mellett számos törvényt is újraírt a kormány. A munkaügyi ellenőrzésekről szóló jogszabály változtatása egyszerre enyhített és szigorított a kötelező bírságoláson. Az eddigi szabályozás alapján a munkaügyi felügyelők egyes jogsértéseknél − mint a bejelentés nélküli foglalkoztatás vagy a munka- és pihenőidő nyilvántartásának hiánya − mérlegelés nélkül kötelezően bírságoltak. A mostani törvénymódosítás nemcsak szűkítette ezt a lehetőséget, de a kiemelt jogsértések körét is átrendezte. A módosítás hatálybalépésével csak négy esetben kötelező a munkaügyi bírság kiszabása − mondta Czeglédy Edina munkajogász, a Noerr és Társai Iroda ügyvédje. Ide tartozik többek közt az életkori előírások megsértése, a jogviszony-létesítés bejelentésének elmulasztása, a munkabér összegére és kifizetési határidejére vonatkozó kollektív szerződéses vagy jogszabályi rendelkezések megsértése, valamint a hatósági nyilvántartásba vétel nélküli munkaerő-kölcsönzés. Újdonság, hogy a kötelező bírságtételek közül kikerült a munkaszerződés írásba foglalásával, illetve a pihenőidővel kapcsolatos szabályok megsértése.
A munkabérre vonatkozó rendelkezések egyetlen munkavállalót ért jogsértésnél is alkalmazhatók, korábban a dolgozók telephelyenként 20 százalékának jogsérelmére volt ehhez szükség. A jövőben nem lehet munkaügyi bírságot kiszabni, ha a meg nem fizetett munkabért a munkáltató a kitűzött határidőn belül kiegyenlíti. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az alacsony keresetű dolgozók fizetéskiegészítésére ösztönző törvény rendelkezéseivel kapcsolatban kell-e majd alkalmazni a kötelező bírságolást. A törvénytervezet szerint a munkaügyi hatóság ellenőrizheti az előbbi jogszabály betartását, de csak akkor szankcionálhatja, ha egyéb jogsértést is talál. Tisztázatlan még, hogy miként egyeztethető össze a tervezet azzal a rendelkezéssel, amely szerint a kis- vagy középvállalkozás munkavállalójával szembeni első jogsértésért nem szabható ki bírság.
