Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Négy olyan törvényt is bezsúfoltak tegnap a parlament nyári rendkívüli ülésszakának napirendjére, amelyek alapvetően alakíthatják majd át a munka világát. A Magyar munkatervben beharangozott és más törvényjavaslatokban már tervezetként emlegetett új Munka törvénykönyve nyilvánosságra hozatalával még vár a kormány, noha a szűkre szabott társadalmi egyeztetés lezárultának már határideje is van, augusztus 20-a. Zárószavazásra bocsátották viszont − és lapzártánk után vélhetőleg el is fogadták − az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT) megszüntető, a helyébe lépő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) létrehozásáról és működéséről szóló törvényjavaslatot. Az alapjaiban átalakított érdekegyeztetésbe számos olyan szervezetet is bevonnak, amelyek eddig nem voltak OÉT-tagok − civil szervezetek, egyházak, kamarák −, a kormány viszont nem lesz benne. Kérdés, ily módon az esetleges javaslatokat mennyiben veszik majd figyelembe, főleg ha az OÉT kormányváltás utáni vergődését is tekintetbe vesszük. A kormány képviselői ugyan többször is közölték, hogy az NGTT-n belül létrejöhet egy csak a munka világával foglalkozó bizottság − amit mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal sürget −, de a szakszervezetek egyre kevésbé hisznek ebben.
A zárószavazás előtti utolsó módosító indítványban a ház alkotmányügyi bizottsága még két jelentős ponton átírta a javaslatot: a társadalmi szervezetek körébe az országos gazdasági kamarák mellett a külföldi és a vegyes kamarák közös képviselőjét is bevonta, a gazdasági érdekképviseletként működő társadalmi szervezetek közül pedig csak azok lehetnek az NGTT tagjai, amelyek részvételével az országos munkaadói és -vállalói érdekképviseletek, kamarák is egyetértenek. A módosító javaslat emellett hatályon kívül helyezi a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli-ellátásokról szóló törvény azon passzusait, amelyek a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete jogkörét és működését szabályozták, annak éven túli kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos jogkörét pedig a foglalkoztatásért felelős miniszter hatáskörébe utalja.
Az OÉT megszüntetése miatt módosítani kellett egy jelenleg részletes vitán lévő törvényjavaslatot is, mégpedig a szja-változások negatív hatásait erővel kompenzálni igyekvő, \"Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról\" szólót. Az előterjesztő még azt írta, felhatalmazást kap a kormány, hogy az OÉT-tel folytatott konzultáció alapján rendeletben határozza meg a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét − végül az alkotmányügyi bizottság Cser-Palkovics András jegyezte módosítójával az OÉT-re hivatkozás kikerült a szövegből. Vagyis a jövőben csak a kormány dönthetne az elvárt béremelés mértékéről, teljesülését pedig a munkaügyi felügyelet ellenőrizné és szankcionálná.
A közfoglalkoztatásról szóló tervezet záró vitája jövő hétfőn lesz, míg az egyes munkaügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló salátatörvényt várhatóan szintén lapzártánk után fogadja el a ház. Ez utóbbi a jogharmonizáció mellett több ponton is átírta a mai Munka törvénykönyvét, egyebek között a szabadságolás, a munkaidőkeret, a túlóra és a műszakpótlékok rendjével kapcsolatos passzusokat − amit erősen kifogásoltak a törvény előkészítésekor mellőzött szakszervezetek −, a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzésről szóló szabályokat, a bíróságok működéséről szóló törvényt is.
