Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lényegében szabad kezet kap az az állami felszámoló, aki kiemelt cég csődeljárásában vagy felszámolásában intézkedik − köszönhetően a parlamentnek benyújtott, tegnap az első szavazási körön túljutott szabályozásnak és módosítóinak. A nemzetgazdaság számára valamilyen okból kiemelt cégek csőd- vagy felszámolási eljárása a javaslat szerint kiemelten kezelendő − ez praktikusan gyorsított eljárást jelent egy külön, e célra csoportosított felszámolói kör bevonásával, akik maguk is kiemelt jogosítványokat kapnak.
A javaslat kissé homályosan fogalmaz a tekintetben, milyen cég tekinthető kiemeltnek. Ide tartoznak a közszolgáltatást végző társaságok, a közlekedési cégek, az energiaellátók, a honvédelemmel összefüggésbe hozható vállalkozások, valamint azok, amelyek a köz érdekét szolgáló projektben vettek részt − ide tartozhatnak akár az autópálya-építők, de adott esetben egy veszélyes üzem is. A benyújtott módosítók egyike kísérletet tett arra, hogy csak bizonyos cégméret felett lehessen kiemelt vállalatokról beszélni, ám ezt elkaszálta mind a kormány, mind a bizottsági többség. Annyi még bekerült a listába, hogy az élelmiszer-ipari cégek is ebbe a körbe tartozzanak.
Kissé gumiszerű, de valamelyest közelebb visz a konkrétumokhoz az a módosító, amely keretszabályokat alkot arra, mikor indítható meg a kiemelt cégek elleni szabályozott eljárás.
| Ha a cég vagyonhiánya nem szüntethető meg |
| Ha a veszteség halmozódása nem állítható meg |
| Ha a cég nem részesíthető állami támogatásban, de tevékenységéhez közérdek fűződik. |
A szabály azért gumijellegű, mert ezek az állítások szinte maradéktalanul igazak most is a közlekedési vállalatokra − a GYSEV ez alól kivétel −, sőt a Malév esetében még az az állítás is megáll, hogy nem adható neki állami támogatás. Mégsem akarja senki felszámolni sem a BKV-t, sem a MÁV-ot.
A valódi jolly joker azonban az, hogy a kijelölt állami felszámoló annak adhatja el az eljárás alá vont cég vagyonelemeit, akinek akarja. A szabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy a felszámoló adott esetben nem nyilvánosan értékesítse a cég vagyonelemeit. Erről nem is kell beszámolnia a hitelezőknek − csak indokolnia kell tudni. Előírás, hogy a cég vagyonát három független értékbecslővel kell felmérni, s azt a három értékelés átlagánál kevesebbért nem lehet eladni. Abba ugyanakkor nincs beleszólása se a hitelezőknek, se másnak, hogy ha a felszámoló a zárt értékesítés mellett dönt, ki lehet a vevő.
Ha már a vállalkozás vagyonának eladása az egyetlen eszköz, a jogszabály szerint azt kell célul kitűzni, hogy azokat egyben, üzemként lehessen értékesíteni, így a működés lehetőség szerint ne szűnjön meg. Kérdés, ki akar majd piaci áron − az értékbecslés nyilván ilyet eredményez − egy pillanatnyilag működésképtelen konglomerátumot megvenni.
