Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Finisébe ér a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló szabályozás átalakítása. A zárószavazáson tegnap túlesett törvény egy utolsó pillanatban benyújtott módosító révén már kihirdetése napján hatályba lép, s az előírásokat már a folyamatban lévő eljárásokra ki kell terjeszteni, ha az önkormányzat bevételi és kiadási főösszege meghaladja az egymilliárd forintot. Összehasonlításképpen: Debrecen 48,4 milliárd forinttal számol az idén, Esztergom pedig 9,3 milliárddal − vagyis a városvezetők jó eséllyel lehetnek érintettek, ha adósságrendezés alá kerül önkormányzatuk.
Az adósságrendezési eljárás különösebb gyógyírt nem ad, lényegében a már hatályos szabályok felfrissítéséről van szó − amikor az önkormányzatok hasonló témájú szabályozását megalkották, az még csak elméleti feladat volt, ma viszont tartalommal is fel kell ezt tölteni. Ez a gyakorlatban a polgármester és a testület feladatait, felelősségét részletezi.
Utóbbi kemény megállapításokat is tartalmaz. Az a városvezető, aki bizonyíthatóan rosszul gazdálkodott, s az önkormányzat emiatt került eljárás alá, tíz évre elbúcsúzhat a hasonló tisztség betöltésétől − egy a közeljövőben elinduló vagy már zajló eljárás esetében ez azt jelenti, hogy 2024-ig kispadon kell maradnia. Kérdés persze, hogy Esztergom esetében a mostani vagy az előző polgármester felelős a csődhelyzetért − a jogszabályt mindenesetre a mostani polgármester, Tétényi Éva után \"lex Tétényinek\" is hívják. A nagy adósságfelvevő elődje ugyanis Meggyes Tamás volt, ám a jelenlegi polgármester az, aki semmilyen konszenzusra nem jut a fideszes képviselő-testülettel.
